Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállításai, látogatás a Vármúzeumban
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
Budapesti Történeti Múzeum Állandó kiállításai
Budapest - Fény és árnyék - A főváros 1000 éves története
Új állandó kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában
Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19–20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?
A kiállítás alapkoncepcióját az évszázadok során újra meg újra lerombolt, majd ismét újjáépülő város képe határozza meg. A címben szereplő „fény és árnyék” a főváros épülő, virágzó időszakaira, az ezt megszakító háborúk, természeti katasztrófák, majd a rombolást követő újjáépítések egymásra rétegződésére utal.
A kiállítás az időrendet követve, a múzeum legfontosabb műtárgyait felsorakoztatva mutatja be Budapest történetét az antik előzményektől a rendszerváltásig. A kronologikus rész vezérmotívumához, a Dunához hasonló kanyargó folyosón a látogatók „átúszhatják” a várostörténet időfolyamát. A folyosóból mintegy oldalágként nyúlnak ki tematikus egységek, amelyek Budapest sajátos történetét meghatározó kérdésköröket fejtenek ki. Ilyen például az etnikai sokféleség, amely a kezdetektől fogva jellemezte a várost, de ugyanígy említhetjük a lakókörnyezet változását, a fürdőkultúrát, a mára megszűnt szőlőtermesztést, vagy az ipar és a kereskedelem kérdésköreit.
A kiállítás kurátorai:
Dr. Perényi Roland történész, főmuzeológus (BTM Újkori Várostörténeti Osztály)
Dr. Végh András régész, főmuzeológus (BTM Középkori Osztály)
Gótikus szobrok a budai királyi palotából
1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények miatt.
A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új művészi megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg. Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437), a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében. Az általa emelt impozáns épületek méltó keretet nyújthattak a szobrok számára.
A magyar-Anjou címeres selyemkárpit
A budavári Szent György téren, az egykori Teleki-palota területén folytatott régészeti kutatások során a palota mélypincéjében egy sziklába vágott kút került feltárásra. A kút alsó 5 méterét kitöltő, iszapos, gazdag leletanyagot tartalmazó réteget valószínűleg egy rendcsinálás, nagytakarítás során töltötték fel. A légmentesség és az állandó vízutánpótlás szerencsés módon megőrizte a szerves – bőr, fa, textil – anyagokat. A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben tárták fel több, szintén selyemből készült textillelettel együtt. A kárpit földbe kerülésének idejét a kút alsó részén, az iszapos feltöltésből előkerült pénzek keltezik Luxemburgi Zsigmond király (1390–1427) korára.
A kárpit mintázata az Árpádok vörös-ezüst (fehér) vágásos és az Anjou-k kék alapon arany liliomos címerét rombusz alakú, ún. rutapajzsokban ábrázolja. Az Anjou pajzson a liliomok felett fekvő, E betűt formázó, háromágú, lebegő, úgynevezett tornagallér látható. Ez a heraldikában címertörésnek nevezett ábrázolás a nápolyi Anjou uralkodók címerhasználatával kapcsolja össze leletünket. Ábrázolása miatt tulajdonosát Anjou-házi uralkodóink és azok legszűkebb környezetében kell keresnünk. A kárpit eredetileg alábélelt lehetett a rajta látható varrásnyomok alapján, a készítés technikája: rátéthímzéses, több darabból összevarrt. Eredeti méretét nem ismerjük. Jelenlegi formájában a szélén durván lenyírt, visszahajtott, de ez az elfoszlott anyag javításával is magyarázható.
Buda "a királyi méltóság széke és trónusa" - A középkori királyi palota
A Vármúzeum alsó szintjén található a középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit bemutató kiállítás.
A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek (pl. Gótikus terem, Kápolna, Tárnokház), várfalak és kertek a helyreállítást követően méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét, és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A palota történetéhez szorosan kapcsolódnak az uralkodócsaládokat reprezentáló címeres emlékek, a Mátyás király korát felidéző reneszánsz kőfaragványok, cserépkályha-rekonstrukciók, használati tárgyak, edények.
A királyi udvar életébe nyerhetünk bepillantást a Corvina-könyvtárat bemutató kiállításrészen, valamint belehallgathatunk az udvar szórakoztató zenéjébe. A Királypincében megismerhetjük a korabeli higiéniás szokásokat, egy kőfaragóműhely és az őrség pihenőszobája pedig a mindennapok világát idézik fel. Az 16. század eleji palotát 3D animáció teszi valóságossá, lapozható corvina-másolat, érintőképernyős játékok vonják be a 21. századi látogatókat a középkor világába.
A kiállítás kurátorai:
Magyar Károly, Spekner Enikő, Benda Judit, Végh András, Kovács Eszter
A KIRÁLYI PALOTA - A KULTÚRA VÁRA
A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig
A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikus épülete. Az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén 1686-tól, Buda töröktől való visszafoglalásától az 1960-as évekig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota egykori dekorációjának és berendezésének kalandos módon megőrződött emlékeivel és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota közel három évszázados történetét. 3D-s animáció, és a legmodernebb digitális technikák teszik érthetővé a palota építési fázisait, a kiállítás több pontján pedig múzeumpedagógiai állomások várják a látogatókat.
A kezdetben katonai célú épület Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A Szent Jobbot egy külön e célra épült kápolnában őrizték, majd a 18. század végétől 1944-ig itt őrizték a magyar Szent Koronát is. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett.
A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kultúrfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el.
Kurátorok: Dr. Farbaky Péter és Dr. Rostás Péter művészettörténészek
2025.01.01. - 2025.12.31. |
További ajánlataink
2025.01.01. - 2025.12.31. | |
2025.01.01. - 2025.12.31. | |
2025.02.01. - 2025.05.04. |
a Hely Étterem
Friss ételkreációk, izgalmas italok, élőzene, csodás panoráma a Dunára, hatalmas kert, nyugalmat árasztó természet közelsége, ez a Hely Étterem a Római-parton. Konyánk főként a nemzetközi, magyaros ízvilágot képviseli. A finom ízeket, édes pillanatokat minőségi alapanyagokkal, modern konyhatechnológiával ...
Árvay Csárda
Ha éhes, ha szomjas, ha vidám, ha szomorú vagy ha úgy gondolja, hogy elképzeléseit, fantáziáját nincs ami felülmúlja, az M0-ás halásztelki lejárótól 600 m-re (Csepelen) érdemes betérnie hozzánk!
Édesmindegy Desszertbár Budapest
Egy izgalmas, egyedi hangulatú hely, ahol kellemes italok és zene társaságában kóstolhatod meg a legérdekesebb édességeket. Mennyei tányérdesszertek, kézműves gőzgombóc variációk, házias és kiadós reggeli, brunch és napi menü választék. Fedezd fel egyedi, saját receptjei alapján készült édes, a ...
Építészpince Étterem Budapest
Éttermünk az építészet otthonául szolgáló Almássy palota épületében és kertjében található. A közel százötven éves épületben lévő étterem a környék kedvelt és divatos találkozóhelye. A Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió és Szabó Ervin Könyvtár közötti épületben galéria is működik.
Új Tündérkert Étterem, Nosztalgia Kávéház és Cukrászda
Új Tündérkert Étterem, Nosztalgia Kávéház és Cukrászda. Pestszentlőrinc büszkesége a Tündérkert. Konyhánk a hagyományos magyar alapokon nyugszik a kor igényeinek megfelelően kicsit átdolgozva, melyben itt-ott némi mediterrán ill. keleti elemeket is felfedezhetünk. Ételeink elkészítésénél a “slow ...
Újbuda Irodaház Étterem
Házias ételekkel és sok szeretettel várunk az Újbuda Irodaház éttermében, ha egy igazán jót szeretnél ebédelni.
Újbuda Terasz
Az Újbuda Terasz vendéglő, gyorsétterem, cukrászda a Fehérvári úton várja vendégeit.
Újpesti Kakukk Vendéglő Budapest
Ételválasztékunkkal igyekszünk a klasszikus magyaros ételek és a modernebb, nemzetközi fogások kedvelőinek ízlését is maradéktalanul kielégíteni. Állandó étlapunk mellett aktuális ajánlatunk a szezonális lehetőségeket figyelembe véve változik.
Úri Muri Kávéház és Mulató Budapest
Nappal egy népszerű reggeliző- és brunch helyszín, ahol friss gazpacho, klasszikus long drinkek, pezsgő, smoothiek és frissen facsart narancslé várja a vendégeket. Este viszont az Úri Muri Budapest zenei klubjává válik, ahol egy izgalmas, lendületes légkörben élő fellépéseket élvezhetünk helyi és ...
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!