Kassák Múzeum programok 2025 Budapest

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

HIÁNYZÓ TEKINTET – RÉVAI ILKA ELFELEDETT ÉLETMŰVE
2024. november 15. – 2025. június 1.

Kapcsolódó kortárs művészeti projekt:
KissPál Szabolcs: A párizsi lelet

A Kassák Múzeum első ízben mutatja be a huszadik század első évtizedeinek ígéretes fotográfusa, Révai Ilka (1873–1945) munkásságát. A kiállítás előkészítése leginkább egy régészeti feltáráshoz volt hasonlítható: kezdetben néhány fotón és egy szerény katalóguson túl alig voltak ismereteink Révai Ilka pályájáról. Nem tudtuk lánykori nevét, hogy hol született, nem ismertük kapcsolatainak hálózatát. Kiállításunk erre a hiányra, és egy ennek ellentmondó tényre, Révai Ilkának a korszak fotográfiájában betöltött markáns szerepére fókuszál. E két jelenség feszültségére épül rekonstrukciós kísérletünk, melyben a muzeológusi munka mellett fontos szerep jut a kortárs művészetnek is: KissPál Szabolcs A párizsi lelet című munkája Révai Ilka elképzelt párizsi fotóművészeti aktivitásának feltárására tesz kísérletet.

Révai Ilka személyét és pályáját a kezdetektől a keresés és a sokirányú érdeklődés jellemezte: a fotózás műfaji kérdésein túl annak technikai és elméleti, nem utolsó sorban e tevékenység szociális oldala is foglalkoztatta. Fiatalon iparművészetet tanult, fellépett a kor legprogresszívebb színházi formációjában, a Thália Társaságban. Jómódú vállalkozó férjétől, Révai Oszkártól egy lánygyermeke született, Éva, de férje korai halála után kisgyerekes anyaként saját lábra kellett állnia. Németországba ment, hogy kitanulja a fényképészetet, majd 1911-ben a dél-tiroli Meránba költözött, ahol portréfotózásból élt. Az első világháború kitörése miatt visszatért Budapestre és 1917-ben fotósorozatot készített a harmincéves Kassák Lajosról. Ezeken a képeken mutatkozik meg először a portréfotózást forradalmian megújító, a realista portréfényképezés és avantgárd emberábrázolás köztes terében értelmezhető látásmódja.

Révai Ilka hivatalosan nem tartozott a Ma köréhez, de 1919. június 8-án, a folyóirat egykori galériájában, a Váci utca 11/b-ben 214 fotóját állította ki, ami egyedülálló teljesítmény volt a korszakban. Rajta kívül csak Gaiduschek Erzsinek volt hasonlóan nagyszabású egyéni bemutatója. A kiállítást Kassák Lajos nyitotta meg, ez volt Révai Ilka első, egyben utolsó egyéni tárlata. A „demonstratív fényképkiállításon” szereplő aktok, gyermekfotók, zsánerek mellett portréival a kor szellemi és művészeti életének tablóját láthatta a korabeli közönség. Ugyanekkor elméleti szövege jelent meg a fotózás mint iparművészet elismertetéséról. Bár nem vett részt az eseményekben, a Tanácsköztársaságot követően koholt vádakkal meghurcolták, hosszú időre vizsgálati fogságba került. Az 1920-as években a portréfotózás mellett műtárgyfotókat készített és munkásfiataloknak tartott fotókurzusokat.

1927-ben követte lányát Párizsba, ahol modern anyagokból ékszerek, iparművészeti tárgyak készítéséből éltek. A kiállítás egy kisebb szekciójában lánya, Révai Éva ékszerei és iparművészeti tárgyai is megjelennek. A húszas évek közepén a fiatal Révai Éva nagy sikerrel tört be a francia divatiparba. Olyan nagyságokkal dolgozott együtt, mint Paul Poiret divattervező, és olyan nagynevű divatházak foglalkoztatták, mint a Worth, a Coco Chanel, Christian Dior vagy a Maison Carven.

Révai Ilka egyéni sorsának nehézségei és a huszadik századi történelem fordulatai többszörösen megtörték pályáját, életművének nagy része megsemmisült. A portréfotózást megújító programját nem tudta végig vinni, kiteljesíteni. Bár életműve csak töredékekben maradt fenn, a hazai és külföldi, magán-és közgyűjteményekben szerencsés módon megőrződött alkotások és dokumentumok még ebben a formában is érzékeltetni tudják Révai Ilka szuverén alkotói teljesítményét.

KissPál Szabolcs kiállítási anyaga Révai Ilka mintegy másfél évtizedes franciaországi tevékenységének rekonstrukciójára tesz kísérletet egy titokzatos körülmények között felbukkant láda tartalmát tárva fel. A fotogramokból, tárgyakból, jegyzetekből és kiadványokból álló korpusz kutatása Révai formai útkeresésének és belső vívódásainak feltárásához vezetett egy a kor művészeti közegébe szervesen illeszkedő, spekulatív elemeket is tartalmazó narratíva keretében. Bár a lelet egyes tételeinek történeti hitelessége nem bizonyítható egyértelműen, a feltárt anyag egészének összefüggései azt a hipotézist látszanak alátámasztani, ami Révai Ilka fotós karrierjének ismeretlen, ám lehetséges folytatására utal.

Kurátorok: Cserba Júlia és E. Csorba Csilla

További ajánlataink