Kiállítás Nyíregyházán, állandó kiállítás a Múzeumfaluban, „Nem kerültem én bele a szöszbe.` címmel

Kiállítás Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban

„Nem kerültem én bele a szöszbe…” című állandó kiállításunk

2023. pünkösdhétfőn ünnepélyes keretek között nyílt meg új állandó kiállításunk a szatmári szegényparaszti portán, a kisnaményi istállóban, melynek témája a szatmári kenderfeldolgozás.

Célunk volt, hogy a kiállításban nagy, archív fotók segítségével mutassuk be a munkafolyamatokat, amelyek a Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu gyűjteményében található archív fotók segítségével kerültek elő. A tablókon a fényképfelvételek mellett csak rövid címsorok olvashatóak, de aki többet szeretne megtudni a kenderfeldolgozás munkafolyamatairól, azok magyar és angol nyelvű leírásaink alapján tájékozódhat. Ezeket egy installációs elembe csúsztattuk, így szabad szemmel nem láthatóak, külön ikon hívja fel rájuk a figyelmet.

Kiállított tárgy csak néhány darab található a tárlatban, mint például tiló, gerebenek, guzsalytípusok és egy pállasztódézsa-részlet, amiben a pállasztáshoz szükséges rétegeket mutatjuk be. Ezeket a tárgyakat meg lehet fogni, sőt a fonót bemutató enteriőrben a guzsalyok mellé lehet ülni és ki lehet próbálni ezt az összetett műveletet: húzhatják a kenderszösz szálát, mintha fonnának és bátorítjuk is a látogatókat, hogy nyugodtan próbálják ki és mindeközben örökítsék meg fényképeken.

A kiállításban egy érintőpanelt is elhelyeztünk. Itt nézhetik meg látogatóink azokat a kisfilmeket, amelyek a fonóban egykor szokásos játékokba adnak betekintést. A filmek a nyíregyházi Margaréta Táncegyüttes közreműködésével valósulhattak meg.

Számos hiedelem is kapcsolódik a kendermunkákhoz. Ezekből is ízelítőt adunk. A munkafolyamatokat bemutató táblákhoz hasonlóan ezek az elemek is csak a látogatók cselekvésével válnak láthatóvá.

Középen kifeszítve egy kenderkötél fal található, a kenderfeldolgozás munkafolyamataitól elkülönítve, de mégis hozzátartozóan, egyik oldalán a végső feldolgozás és szövésről láthatunk képeket és olvashatunk leírásokat, másik oldalán pedig a kender vászontípusok kerülnek bemutatásra.

A kiállítás elején és végén nagy tablókon láthatjuk Terkát, akinek a hangját már az ajtón belépve meghalljuk. Ő elkalauzol bennünket egy szatmári kis településre, ahol a kenderfeldolgozás munkafolyamatairól és a hozzájuk fűződő társaséletről mesél, de azért ennél többről is, hiszen gyakran említi Jóskát… De, hogy számára ő ki lehet? Az csak akkor derül ki, hogyha ellátogatnak hozzánk és meghallgatják, közben pedig megtekintik az új állandó kiállításunkat!

Doma Boglárka
a kiállítás kurátora