Margitszigeti séta

Margitsziget Budapest

Néhány szállodát, vendéglátóipari egységet és sportlétesítményt leszámítva, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja. Középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. 

Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend szigeten található apáca-kolostorában élt itt a 13. században. 

A szigeten számos védett növény- és állatfaj talált menedéket. A pihenő, sétáló emberek gyakran láthatnak itt fekete rigót, harkályféléket (például nagy fakopáncs), mókusokat. A ritka növények közül érdemes megemlíteni a páfrányfenyőket (Ginkgo biloba). A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek.

A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt.

Nevezetességek a Margit-szigeten

Itt található Magyarország legnagyobb, nyaranta zenélő szökőkútja a sziget déli részén. Átmérője 36 méter, a középső vízsugár több, mint 25 méteres magasságba szökell fel.

A Margitsziget egyik legismertebb alkotása a Centenáriumi emlékmű – még ha a mű nevét nem is sokan tudják. A sziget déli részén, a zenélő szökőkút előtti területen egy közel 450 cm magas, belül nyitott, csavart bronz emlékmű, melyet Pest-Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója emlékére emeltek.

A Margitszigeti Vadaspark ingyenesen látogatható állatkert többek között madarakkal, szarvasokkal, nyulakkal és pónilovakkal.

A Zenélő szökőkút Magyarország legnagyobb méretű zenélő szökőkútja május 1. és október 31. között szórakoztatja a szigetre érkező turistákat. A szökőkút medencéje 1000 m² alapterületű, átmérője 36 m; a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. A beépített fúvókák darabszáma 154, azok megvilágítását összesen 227 színes lámpa biztosítja. Műsorában óránként hangzik fel egy zenei blokk, sőt esténként különleges lézervetítésben gyönyörködhetünk a szökőkút vízfüggönyén!

A Japánkert békés kert buja növényzettel, kanyargós gyalogösvényekkel és lótuszvirágokkal ékes, koi pontyokkal teli tóval. A sziget északi részén lévő Szikla- és Japánkertet az 1970-es években létesítették, legutóbb 2014 őszén újították fel. Kis fahíd vezet be a kertbe, ahonnan többszáz éves növények szegélyezte ösvények visznek egyre beljebb. A kert belsejében finoman alázúduló vízesés is vár rád. A Japánkertben lévő vízgyűjtők kis csatornákkal összekötött tórendszert alkotnak, amelyekben aranyhalak, teknősbékák, vadkacsák és tavirózsák élik békés életüket. A halastó közepén pedig 1954 óta ott csücsül Csikász Imre alkotása, a budapesti kishableány szobra.

A Bodor-kút avagy zenélő kút a Margit-sziget két zenélő kútja közül az, amelyik a sziget északi, Árpád híd felőli végén helyezkedik el. Hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyen épített, de 1911-ben lebontott kútjának.  A kútban hangszórók vannak elrejtve, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható.

A Víztorony a budapesti Margit-sziget középső részén, a Szabadtéri Színpad mellett áll. 1911-ben építették fel Zielinski Szilárd tervei alapján. A torony 5 méteres alapzaton áll, földszintjének padlója 9 méterrel van a Duna 0 szintje fölött; a torony csúcsa 57 méter magasan emelkedik a környező terep fölé. Bár a legfelső látogatható szint, a kupolaterem padlója csupán 27 méter magasan van, innen is nagyszerű kilátás nyílik a szigetre és Budapestre.

Művészsétány: A magyar kultúra kiemelkedő alakjainak bronz- és kőszobrai közül a legkorábbiak eredetileg a Városligetben foglaltak helyet, a Margitsziget fái közé 1966 és 1968 között telepítették át őket, azóta pedig számos új szobor is helyet kapott közöttük. A Víztoronytól a Grand Hotelig tartó sétányon olyan alakok által kísérnek utadon, mint Csokonai és Balassi Bálint, Liszt Ferenc, a Margitszigetnek örök életet adó Arany János, Bartók és Kodály, vagy épp József Attila.

Palatinus strandfürdő a közel 100 éve működő Palatinus strandfürdő csodás felfrissülést kínál! A szigeti gyógyforrásokra épülő gyógymedencéken kívül úszó- és élménymedencék, sőt csúzdák várják a víz hűsítő erejére vágyó családokat. A strand műemléki védettség alatt áll, de korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a multimédiás csúszda, ahol csúszás közben zenét hallgathatunk és fényjátékban gyönyörködhetünk.

Forrás: Wikipédia