Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum programok 2025 Győr

A Misztrál Együttes koncertje A Magyar Költészet Napja alkalmából

2025. április 12. szombat, 19.00
Kapunyitás: 18.00
Helyszín: Rómer Ház (9022 Győr, Teleki L. u. 21.)
Belépő: 4000 Ft

A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas Misztrál együttes 1997-ben alakult. A verseket dallammal megtöltő formáció sajátos „Misztrál-hangzást” hordoz, melyet a koncertek mellett számos lemezen is hallhat a közönség. Az általuk megálmodott Regejáró Misztrál fesztivált nyaranta rendezik meg 2002 óta Nagymaroson, de a nevükhöz köthetők a Regejáró Művészeti klubok is, ahol művészbarátaikkal közösen lépnek színpadra minden hónapban.
Az együttes tagjai tudatosan vállalják a legkülönbözőbb versek által meghívott zenei megvalósítások sokszínűségét. Ebből a sokszínű, több száz dalból álló repertoárból állítják össze tematikus műsoraikat, rendhagyó irodalomóráikat a lírikusabb hangvételtől kezdve egészen a nagyszínpados hangzásig bezárólag. Országjáró koncertjeik mellett számos alkalommal jártak külföldön is – Erdélytől az Egyesült Államokig.

Az együttes tagjai:

Heigl László – nagybőgő, basszus gitár
Heinczinger Miklós – furulyák, klarinét, doromb, fidula, duda, ének
Pusztai Gábor – ütőhangszerek
Tóbisz Tinelli Tamás – gitárok, nagybőgő, ének
Török Máté – cselló, gitár, mandolin, koboz, szájharmonika, tambura, ének

Álomkófic tagunk és muzsikus-társunk:

Balog Péter – klasszikus gitár, koboz, mandolin, basszus gitár

Időszaki kiállítás

SÍRHALOMTÓL A HALOMSÍRIG | 2.0
Válogatás a Kisalföld bronz- és vaskori temetkezéseiből

Helyszín: Esterházy-palota | 9021 Győr, Király utca 17.
Megtekinthető: 2025. augusztus 3-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig.

Az embert évezredek óta foglalkoztatják a halállal kapcsolatos kérdések: Mi a halál? Van-e halál utáni élet? Mi lesz a lelkünkkel, egész szellemi valónkkal? Létezik-e túlvilág? Ha igen, akkor az hogyan néz ki? Az egyes korokban rájuk adott válaszok alapvetően befolyásolták és a mai napig befolyásolják a minket körülvevő világhoz való hozzáállásunkat, formálják a hitvilágunkat, beépülnek a mindennapjainkba.

Az emberi társadalomban a temetés célja az elhunytak tisztességes végső elhelyezése, hogy a közösség méltóképpen el tudjon búcsúzni és hite szerint fel tudja készíteni a halottat a túlvilági életre. A fajunkhoz, a Homo sapienshez köthető legrégebbi temetkezések körülbelül százezer évesek lehetnek. A mai Izrael területén, a Qafzeh és az Es-Skhul barlangokban már nem elszórtan heverő emberi maradványokat, hanem tudatosan eltemetett emberi csontvázakat találtak a kutatók. Ez bizonyítja, hogy már százezer éve is foglalkoztatta az embereket a halál problémája. És foglalkoztat minket azóta is. Természetesen a választ, az igazságot nem tudjuk, nem tudhatjuk, az odaát van.

A kiállítás termeiben bemutatott temetkezési eljárások hazánk, pontosabban szűkebb pátriánk, Győr-Moson-Sopron megye bronz- és vaskorából származnak. A tárlattal azt kívánjuk megmutatni, hogy a történelmileg viszonylag rövid, alig két-háromezer éves időszak alatt is milyen sokszínű, egymástól alapjaiban eltérő módon búcsúztatták el szeretteiket őseink: halottaikat akár aknasírba temették, akár elhamvasztva egy urnába helyezték, vagy csak a sírgödör aljára szórták, esetleg a sír fölé halmot emeltek. Noha kiállításunk címe ezen eltérő temetkezési rítusokra utal, jól megmutatkozik az egykor itt élt emberek hasonló célja: az elhunytaktól való tisztességes búcsú, a rangjuknak megfelelő túlvilági lét biztosítása.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjtőterületén az elmúlt másfél évtizedben jelentős nagyfelületű ásatásokat végeztünk, ezek eredményeit mutatja be a tárlat, főként a temetkezésekre fókuszálva. A kiállításban bemutatott tárgyak, rekonstruált sírok időben a középső bronzkortól a késő vaskorig terjednek.

Kiállításunkat 2022-ben egy rövid időre már nagy sikerrel mutattuk be a közönségnek. Most némileg átdolgozva, újragondolva nyitjuk meg ismét a tárlatot, remélve, hogy azok is megtekinthetik, akik korábban lemaradtak róla.

További ajánlataink