Zenei kiállítások a Zenetörténeti Múzeumban
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A Sasvári zongoraterem műhelye
- Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 3. B termében
- Kurátor: BARANYI Anna
- ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
- A kiállítás megtekinthető: 2016. október 1-től
A Sasvári Zongoratermet 1923-ban id. Sasvári Antal (1895–1967) alapította, ami később fiára, Sasvári Antalra (1918–2007), majd unokájára, ifj. Sasvári Antalra (1953–2016) szállt. A cég első telephelye a mai Móricz Zsigmond körtéren volt, majd az Erzsébet körút 21. szám alá költözött. Az első műhelyben leginkább a hosszú zongorák lerövidítésével és javításával foglalkoztak. A 80-as években fő tevékenységük a pianínók felújítása lett. Ezzel párhuzamosan jó minőségű angol mechanikás zongorákat újítottak fel, főként Bösendorfer, Blüthner és Steinway márkájúakat.
A közel 100 éves múltra visszatekintő Sasvári Zongoraterem műhelyét bemutató kiállításunkon a zongora javításával és karbantartásával kapcsolatos szerszámok és alkatrészek, valamint a műhely történetét érzékeltető dokumentumok: mesterlevelek, fényképek, korabeli névjegyek és hirdetések láthatók.
Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk
- Műhely: állandó kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 6. termében
- Mesterhegedűk: időszaki kiállítás a 7. teremben
- Kurátor: Baranyi Anna
- A kiállítás megtekinthető: 2014. október 1-től
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Számos magyar műhely a hangszerkészítés mellett az utánpótlás nevelésére is nagy hangsúlyt fektetett. Ebből a szempontból egészen különleges volt Pilát Pál (1860–1931) cseh származású mester, ugyanis műhelyének folytonosságát a mai napig végigkövethetjük, immár a tanítványok negyedik generációja által.
Pilát a legjobb bécsi mestereknél tanult, majd Budapesten telepedett le. A Zeneakadémia megnyitása után annak tőszomszédságában, a Liszt Ferenc tér 10. szám alatt nyitott műhelyt. Halála után az üzletet az özvegye vitte tovább, majd 1957-ben, a tanítványok második generációjához tartozó Sáránszky Pálnak (1919–2000) adta át. Sáránszky a 20. század második felének meghatározó egyénisége a nagy előd szellemiségét a tanítványok révén a 21. századra is továbbörökítette. A Pilát-műhely berendezését eredeti formájában őrizte meg, még az agyonhasznált, ma már valóságos ereklyének számító munkaasztalt is megtartotta, amely egykoron a magyar hegedűkészítés legnagyobbjáé, Nemessányi Sámuelé (1837–1881) volt. A műhellyel szomszédos üzlethelység szessziós hangszertároló vitrinjei a második világháborúban bombatalálat következtében megsemmisültek. A megmaradt ajtószárny alapján Csepregi Sándor iparművész újratervezte a bútorokat, majd Schégerin István műbútorasztalos kivitelezte.
Sáránszky halála után Földesi Lajos hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, aki egyben Sáránszky tanítványa is volt, megvásárolta a mester hagyatékát. 2014 januárjában a műhelyberendezést és szerszámokat, az üzlet bútorait (lengőajtó, szecessziós vitrinek, fiókos szekrény, stb.), a hegedűrajzokat, Pilát és Sáránszky aranykoszorús mesterleveleit és okleveleit, hegedűművészek Pilátnak és Sáránszkynak dedikált fotóit a Zenetörténeti Múzeumnak ajándékozta.
Kiállításunk első termében az ajándékba kapott Pilát–Sáránszky műhely anyagából és a már korábban szerzeményezett hegedűkészítő szerszámokból egy komplett hegedűkészítő műhelyt rekonstruálunk. A falakra hegedűrajzok, Pilát aranykoszorús mesterlevele és a hegedűművészek dedikált fotói kerülnek. A műhelyben Nemessányi munkaasztalát, Sáránszky munkaasztalát és Pilát gyalupadját helyezzük el. Bemutatjuk a hegedűkészítéshez szükséges összes szerszámot, valamint a különféle sablonokat (tető, hát, csiga, f-nyílás, stb.), továbbá a hegedűkészítés valamennyi fázisát a kiválasztott faanyagtól a befejezésig. A műhely vitrines szekrényeit, amelyek eredetileg is vonós hangszerek kiállítására szolgáltak, a mai muzeológiai követelmények szerint ellátjuk megfelelő hangszertartókkal, világítással, biztonsági zárakkal. Ezekben a Múzeum hegedűgyűjteményéből mutatunk be válogatást. Az egyik szekrényben Pilát és tanítványainak, a másikban Pilát kortársainak hangszereit állítjuk ki. Egy sokfiókos szekrénnyel is rendelkezünk, ebben vonós hangszerek tartozékait helyezzük el: húrok, húrlábak, húrtartók, húrtartó gombok, fogólapok, kulcsok, hangtompítók, húrgépek, álltámaszok, a-sípok, gyanták, stb.
A második teremben a következő nemzedékek (Sáránszky, kortársai és tanítványai, 20. század második fele és 21. század eleje) munkáiból válogatunk. Ezeket a hangszereket magántulajdonból kölcsönözzük. A falakon hegedűrajzok, Sáránszky aranykoszorús mesterlevele és különféle oklevelei, valamint hegedűművészeket ábrázoló dedikált fotók kerülnek bemutatásra.
2014-2015-ben hangverseny-sorozatot is rendezünk a kiállított hangszerek megszólaltatásával.
Lajtha László emlékszoba és kiállítás, halálának 50. évfordulóján
- Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 5. és 6. termében
- Kurátor: Dalos Anna, a tablókiállítást készítette és a szövegeket írta: Solymosi Tari Emőke
- A kiállítás megtekinthető: 2013. február 16-tól
Lajtha László (1892-1963) a XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és a zenepedagógia, valamint a nemzetközi kulturális diplomácia terén is. Pályája során Bartókkal és Kodállyal együtt a „három nagy magyar" egyikeként emlegették, főként Franciaországban („les trois grands hongrois"). A kommunista rendszerrel való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség. Következetessége, emberi tartása a legnehezebb időkben ma is példaként szolgálhat.
A Lajtha-emlékszoba megnyitásával most újabb adósságát törleszti a magyar kulturális élet. Az emlékhelyet fényképek alapján Lajtha László személyes tárgyaiból, bútoraiból állítottuk össze, a látogatók így bepillanthatnak a komponista budapesti, Váci utcai lakásának egyik nagypolgári szobájába, a zeneszerző hétköznapjaiba. Az emlékmúzeumban látható Lajtha ma is kiváló állapotban lévő Bösendorfer-zongorája, íróasztala és francia billentyűzetű írógépe, könyves szekrényei, amelyeket zsúfolásig megtöltenek a nagy olvasottságú és széleskörűen tájékozott alkotó könyvei és kottái, valamint egy intarziás asztallal kiegészült biedermeier ülőgarnitúra.
Hangszerek Magyarországon a 18. század második felétől a 20. század második évtizedéig
- Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 4. termében
- Kurátor: Baranyi Anna
- A kiállítás megtekinthető: 2012. október 1-től
A Zenetörténeti Múzeum, mely jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének osztályaként működik, alapításától, 1969-től fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk, melynek kurátora a múzeum vezetője, Dr. Baranyi Anna, válogatás hangszergyűjteményünkből. Koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe. A magyar hangszerkészítők és hangszergyárak munkáit helyeztük előtérbe, mellettük több neves külföldi készítő is képviselteti magát egy–egy darabbal. A hangszereknek a Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtárának gyűjteményéből válogatott kották, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményeiből kölcsönzött, és a 18–19. századi magyar zenei életben jelentős szerepet betöltő személyeket és a helyszíneket ábrázoló képzőművészeti alkotások adnak történeti hátteret.
Kiállításunk legkorábbi darabjai – az orgona, hárfa, klavichord, asztalzongora, viola da gamba és a vonósnégyes hangszerei – a 18. századból származó hangszerek, amelyek között egyaránt szerepelnek magyar és külföldi készítők munkái.
A 19. század első felét bemutató teremrészben a zongorák dominálnak, amelyek londoni, párizsi, bécsi és pesti műhelyekből származnak. A kor legjelentősebb pozsonyi és bécsi fafúvóskészítőit egy–egy értékes fuvola vagy oboa képviseli. Láthatók még szép kivitelű gitárok és hegedűk, amelyek a zongorához hasonlóan a polgárság körében különösen kedvelt hangszerek voltak. Szerepel itt még egy különleges kottatartó, a szextett-asztal, amelyet a budapesti Iparművészeti Múzeum kölcsönzött a kiállításra. A kiállítás harmadik egységében neves magyar hegedűkészítő-műhelyek munkái reprezentálják a magyar hegedűkészítés folytonosságát, de képviselteti magát a 19. század legjelentősebb hazai zongorakészítője, Beregszászy Lajos is. Az itt bemutatott fúvós hangszerek többsége a sokféle hangszertípust gyártó, ám magas színvonalú tömeggyártásra berendezkedett császári és királyi udvari hangszergyárak termékei. Kiemelt helyet szenteltünk a hungarikumnak tekinthető hangszereknek, a cimbalomnak, amelyet zenekari hangszerként elsőként Erkel Ferenc használt, valamint a tárogatónak. A kiállításban ugyanitt képzőművészeti alkotásokkal és hangszerekkel hívjuk fel a figyelmet az Erkel Ferenc nevéhez köthető nemzeti operának a 19. századi magyarországi zeneéletben játszott jelentős szerepére.
2025.01.01. - 2025.12.31. |
További ajánlataink
2025.01.01. - 2025.12.31. | |
2025.01.01. - 2025.12.31. | |
2025.01.01. - 2025.12.31. |
Almárium Gasztro Art Bisztró Budapest
Almáriumnak valaha a ház fegyvertartó ládáját hívták, később a polgárság féltve őrzött kincseinek tárolására szolgáló szekrényt nevezték így. Manapság egyik becses kincsünk a magyar élelmiszer, amelyből szakértelem és szeretet hozzáadásával teremtünk csúcsgasztronómiát – bisztró hangulatban. Tesszük mindezt ...
Board Game Café Budapest
Budapest első társasjátékos kávézója. A tulajdonosok missziójuknak tekintik, hogy minél többen éljék át segítségükkel a közös játék önfeledt örömét. Természetesen remek kávék és ízletes szendvicsek, kézműves házi sütemények is kóstolhatók itt. Ha Ön is szeret játszani, jó helyen jár, nálunk ...
Café Astoria Restaurant Budapest
A Café Astoria megújult külcsínnel várja az idelátogatókat. Éttermünkben a több évtizedes tradíciót megtartva, a múlt gyökereit ápolva, hozzuk el a jelen kifinomult ízlését, amely hűen tükrözi az Astoria stílusát és fűszerezi meg az ott töltött minden percet. Újra élesztjük a klasszikus értelemben ...
Kicsicake
Üzletünket a 6. kerületben, közel az Andrássy úthoz, a Jókai u. 1. szám alatt találjátok, ahol megkóstolhatjátok Zsófi által készített kézműves cupcakejeinket, isteni kávéinkat és más népszerű finomságainkat, legyen szó reggeliről, nasiról vagy egy kis munka utáni lazításról. Az üzlet galériája kiváló ...
Nem Adom Fel Kávézó és Étterem Budapest
A Nem Adom Fel Kávézó és Étterem Budapest első, fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója és étterme, ahol maguk a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek készítik és szolgálják fel az ételeket és italokat, és közreműködnek a programok szervezésében és ...
Silver Crown Hotel & Residence Budapest
A Silver Crown Hotel & Residence a Budapest Belváros egyik legkedveltebb részén - Palotanegyed, csendes utcájában található. A világhíres Dohány utcai Zsinagógától 400 m-re, a Magyar Nemzeti Múzeumtól pedig 700 m-re helyezkedik el. A Nagy Vásárcsarnok 800 m-re, az Állami Operaház pedig 900 m-re ...
Tonett Étterem és Pizzéria Budapest
Két részre tagoltuk az éttermet, elől egy fiatalos stílussal, a belső teremben egy barátságos, minden korosztálynak megfelelő letisztult térrel kedveskedünk vendégeinknek. A nyári időszak kellemesebbé tételéhez terasszal leptük meg vendégeinket.
Wasabi Étterem Budapest Alkotás utca
A Wasabi Étterem a távol-keleti gasztronómia híveinek a kalandparkja, amely a japán, koreai és más távol-keleti konyhaművészetek ízeit és látványvilágát szellemesen elegyíti a vadászösztöneinkben mélyen gyökerező cserkészés és elejtés szenvedélyével.
Óhegy Étterem Pizzéria Budapest
Budafok-Tétényben várja kedves vendégeit az Óhegy Étterem széles pizza kínálattal. Ételeinket , kiváló minőségű Hazai, Olasz és Francia alapanyagokból készítjük.
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!