Jonathermál Horgásztó Kiskunmajsa

Jonathermál Horgásztó Kiskunmajsa

A patkó alakú horgásztó a Jonathermál kemping és fürdő közötti területen terül el, kellemes árnyékot adó fás, bokros ligetes környezetben.
A tó, amely a termálvíz hűtőmedencéjeként is szolgál, így vize télen sem fagy be s a vízhőmérsékletnek köszönhetően kedvező élőhelyet nyújt az afrikai harcsáknak, valamint a barramundiknak.

Tavunkba afrikai harcsán és barramundin kívül rendszeresen telepítünk pontyot, kárászt és keszeget is.

A tóban a nálunk megszállt vendégek horgászhatnak pirkadattól szürkületig, akár horgászigazolvány nélkül is. Ha horgászni érkezik hozzánk, horgászfelszerelését hozza magával, ám ha mégis otthon maradt valami, a szükséges eszközöket a városban található horgászboltban is beszerezheti.

A horgásztó használatához a recepción vásárolható horgászjegy.

A termálvíznek köszönhetően a Magyarországon honos és jól ismert halfajok (ponty, kárász, keszeg) mellett megtalálható, az afrikai harcsa és 2013 márciusától a barramundi is, melyek csak melegebb mikro-klímában, azaz meleg vízben élnek meg.

Afrikai harcsa:

A hal betelepítése a korai 1970-es években kezdődött Közép- és Nyugat-Afrikában. Már ekkor észrevették, hogy igen jó tulajdonságokkal bír a haltenyésztés szempontjából. Az afrikai harcsa gyorsan nő és gyakorlatilag mindent elfogyaszt, ami az útjába kerül. Mivel melegvízi állat, tenyésztésével nálunk csak geotermikus vizekben, vagy erőművi hulladékhőre települő gazdaságokban lehet eredményesen foglalkozni.

Leírás
Hazánkba 1984-ben hozták be és csak néhány halgazdaságban tenyésztik: Szarvason, Tiszafüreden, Tukán és a dunántúli hőforrások környékén. Néhány horgász vízben is megtalálható ahol a víz hőfoka biztosítja a kedvező életfeltételeket. Testformája leginkább a menyhalhoz hasonlít, feje lapos és testtömegéhez viszonyítva kisebb, mint más harcsáké. Bőre csupasz és pikkelytelen és nyolc bajuszszála van. Színe változó az élettere szerint, világosabb és sötétebb szürke árnyalatok között változik. A farok alatti úszója és a hátúszója eléri a farokúszót.
Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak. A harcsa az első életévében 15-20, a második évben 30-40, a harmadik és negyedik évben elérik az 50-80 centiméteres testhosszúságot és a 3 kg-os testtömeget. A legjobban a 25-33 Celsius-fokos hőmérsékletű vizet kedveli, de rövid ideig azt is elviseli, ha a víz 12-18 Celsius-fokosra hűl le.

Szaporodás
Az ivadék mielőtt még kifejlődne a kiegészítő légzőszerve hasonlóan érzékenyek a víz minőségére mint más harcsák. Gyorsan növekszik és fél év alatt már elérheti a fél kilós tömeget. Jól bírja a sűrű népesítést, 1 m3 vízben akár 200 kg harcsa is elfér. Hazánkban 1993-ban kezdték meg a genommanipulációs kísérleteket. A kísérletek egyik célja olyan egyedek telepítése amik kedvezően befolyásolhatják a káros halivadékok tömegeit (pl. ezüstkárász) illetve az apró termetű halak szaporodását mivel vizeinkből hiányoznak a kisebb testű ragadozóhalak. Hazánkban az évi termelés 600 tonna.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalom alá nem esik.

Táplálkozás
Táplálékaiban nem válogat, megeszi a víz felszínén úszó rovarokat, növényi maradványokat, az iszapban található élőlényeket és az elpusztult vagy élő halakat is. Tápláléka után az egész víztérben kutat.

Harcsahorgászat
Gilisztával, kisebb csalihallal nyáron érdemes próbálkozni.

Rekordok
Hazánkban fogott, hitelesen lejegyzett, eddigi legnagyobb példánya 19,50 kg.

Kárász:

A pontyfélek családjába tartozik, ez alakját is meghatározza, azonban könnyen megkülönböztethető a pontyoktól, mivel nincsenek bajusz-szálai. Színe barnás, a hasa felé aranyos csillogású. Pikkelyei nagyok, úszói vöröses árnyalatúak. Elterjedése Európa és Ázsia nyugati részére tehető. Az állóvizeket kedveli, amelyek iszapos aljában találja meg táplálékát. Oxigénigénye kicsi, kifogás után sokáig életben marad. Érdekessége, hogy a jégbe fagyott hal kiolvadás után újra feléled, ami szívósságát bizonyítja. Súlya fél kilótól egy-két kilóig terjedhet. Húsa ízletes, bár kissé szálkás, viszont a halászlé egyik alkotója lehet. Tisztítása igen könnyű: kábítás után a pikkelyeket éles késsel egyszerűen lehúzhatjuk. A belsőrészek közül említésre méltó az ikrás példányok testsúlyukhoz viszonyított nagy mennyisége.

Keszeg:

A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös, a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él. Húsa - szálkássága ellenére - ízletes, általában sütve fogyasztják.

Ponty:

A Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal. (Magyarországon a horgászok mintegy 80-85%-a pontyhorgász.) Maximális mérete a régióban kb. 25–30 kg, hossza 1,2 méter. A mi horgásztavunkban is már a tó létrehozása óta megtalálható halfaj.

A tavakat, lassú folyású folyókat kedvelő ponty könnyen felismerhető apró bajuszkájáról és zömök testalkatáról, zöldesbarna színéről. Meglehetősen nagyra nő, a rekordpéldányok 30 kg felettiek, de a legfinomabbak a 2 kg körüli példányok. Aranyhasú, babajka és potyka néven is ismerjük a pontyot. Rokonságába tartoznak az aranyhalak és a különféle díszpontyok is. Akár 30 évig is elél, ívásonként több százezer ikrát rak le.