Farkasréti temető séta iskolai és turista csoportok számára Budapesten előzetes bejelentkezéssel

A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet. Az 1980-as években az egyik ravatalozót Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren 2008 tavaszán felállították Veres Kálmán Griffmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével. 2009 tavaszától a Budapesti Temetkezési Intézet lehetőséget teremt rá, hogy szervezett séták, rendhagyó tanórák keretében iskolai csoportok is felkereshessék a Farkasréti temetőt.

A leghíresebb itt nyugvó nagyjaink:

Bartók Béla, Kodály Zoltán; Illyés Gyula, Tóth Árpád, Pilinszky János, Szabó Magda; Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva; Kovács Margit, Makovecz Imre.

A Farkasréti temető története

A Farkasréti temető a főváros határában a legszebb fekvésű. Félkörben a budai hegyvidék lankás hegyoldalai védik barátságtalan légáramlatoktól, a Duna felé pedig innen olyan kilátás nyílik a szemlélőnek, amilyenhez hasonlót a világ kevés városában lehet találni írta a Vasárnapi Újság 1899-ben a néhány évvel korábban megnyitott temetőről. Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetőjének megnyitására 1894-ben került sor. A kisebb sírkertek ekkorra ugyanis részben beteltek, részben közegészségügyi szempontból elavultakká váltak. Hamarosan nemcsak a Tabán-Krisztinavárosi és a vízivárosi, hanem már a tehermentesítésükre létrehozott németvölgyi temetőt is fokozatosan fel kellett számolni.

A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén fekvő temető helyének kiválasztása annak idején sok vitát kavart. Gyönyörű fekvése egyszerre vált előnyére és hátrányára: sokan inkább üdülőterületnek, mintsem temetőnek kívánták volna hasznosítani. Mások még évtizedek múltán is attól tartottak, hogy az agyagos-kőzettörmelékes talajban átnedvesedéskor földcsuszamlás következhet be, esetleg talajvíz károsíthatja a sírokat.

A jóslatok ellenére a Farkasréti temető rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb temetkezőhelyévé vált. Eredeti területét a főváros vezetése már 1914-ben kénytelen volt 20 holddal bővíteni a szomszédos telkek megvásárlásával. Így a Hóvirág utcai felső területtel együtt, a temető kiterjedése megközelítőleg elérte mai 72 holdas nagyságát.

A régi budai temetők teljes és végleges megszüntetése után a Tabáni és Németvölgyi temetők számos megőrizni kívánt sírját ide helyezték át. Egyre több nevezetes személy is temetkezett Farkasrétre, a sírokra számos kiváló műalkotás került. A századfordulótól egészen az 1920-as évek végéig folyamatosan épült az Érdi úti reprezentatív kriptasor.

Legnagyobb szabású építkezésként a bejárati tér kialakítása készült el 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint. Az épületegyütteshez templom, kálvária, harangtorony, új ravatalozó, árkádos kriptasor, valamint üzletsor, kerítés, fő- és mellékbejáratok tartoztak. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború alatt történt bombázások miatt az építmény jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült.

A háború után a ravatalozót és az árkádos kriptasort helyreállították, az egykori temetőtemplom belső terét és tornyát pedig urnás temetkezések céljára hasznosították. (1977-ben a temető területén kívül épült fel a Mindenszentek plébániatemploma.) Ezekben az évtizedekben létesültek a kolumbáriumok és az új kriptasorok. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet.

Az 1980-as években átépítették a ravatalozót; ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termét Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren Horvay János Jó pásztor című, a II. világháborúban megsemmisült szobra helyén felállították Mészáros Mihály Főnixmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével. Amerikai típusú sírkert létesült a 60-as parcellában, első sorában új díszsírhelyekkel. Elsőként Bartók Béla 1988-ban hazatért hamvait helyezték itt nyugalomra.

Mára a Farkasréti temető csaknem teljesen betelt, további bővítése csupán kis mértékben lehetséges. A temetőt mégsem lehet bezárni: kiváltására másik budai temető nincsen, s jellegzetes adottságai, szép földrajzi fekvése továbbra is kedvelt temetkezőhellyé teszik. Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették.

Megközelíthető:

A 8-as, az 53-as (Márton Áron téri gyalog bejáró, illetve Hóvirág u.), a 112-es autóbusszal (Bürök utcai gyalog bejáró), és az 59-es villamossal.