Göcseji Múzeum programok 2025

Göcseji Múzeum programok 2025

Ómagyar Mária siralom- Szubjektív tárlatvezetés a Budaházi 70 (+1) kiállításban
2025. 04. 11. 17:00

Farkas Ignác Jászai Mari-díjas színművész és Dr. Kostyál László művészettörténész szubjektív vezetése a Budaházi 70 (+1) című időszaki kiállításban.

Farkas Ignác, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Jászai-díjas színművésze szubjektív tárlatvezetés keretében az Ómagyar Mária siralom expresszív előadása mellett mesél a kiállított képek és a drámai szöveg kölcsönhatásáról, míg Dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum művészettörténész igazgatója szakmai vezetést tart a korai magyar nyelvemlék és a festői megjelenítés párhuzamaira reflektálva, emellett bemutatja Budaházi festészetének egyszerűségében is mély, többrétegű szimbolikáját.

A vezetésen a kiállító művész is elmondja gondolatait egy-egy képe kapcsán.

Részvételi díj: 1500 Ft / fő, EGERSZEG Kártyával 1200 Ft/fő

A Göcseji Múzeum kiállításai 2025

Honvédmenház- időszaki kiállítás
2025. 03. 15. - 04. 12.

Az időszaki tárlat a Honvédmenház történetén keresztül mutatja be a 48-as utóélet egyik kardinális kérdését, a veterángondozást.

A Honvédmenház
Megismerkedünk az épület történetével, az agg honvédek mindennapjaival, a Menház parancsnokaival és lakóival, a Honvédmenház veteránjainak szerepével a Hadimúzeum történetében (kiemelve az Aggházy Kamil által szervezett 1920-as, Budavár bevételének 71. évfordulója alkalmából rendezett Honvéd Emlékünnepet).

Honvédsorsok
Bemutatásra kerül a Nagy Háború és a 48-as honvédek kapcsolata, a román megszállás hatása a Menházra, a 48-as honvédek protokolláris megjelenései, a tévesen utolsó 48-as honvédnek tartott Lebó István személye (a Lebó-sírt a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 31-es parcellájában 2021-ben a HM HIM kezdeményezésére újította fel a Nemzeti Örökség Intézete).
A kiállítás a Soroksári út 114. szám alatt található objektum későbbi sorsával és pusztulásával zárul.

Budaházi 70(+1)
2025. 03. 20. - 04. 19.

Budaházi Tibor festőművész kiállítása a Göcseji Múzeumban.

Aktuális-e a szakrális tartalom a kortárs festészetben?
Aktuális-e a Budaházi Tibor által hozzárendelt forma? Az első kérdésre – amennyiben elfogadjuk, hogy vannak valamennyi korban aktuális, az emberi lét lényegét vagy legmélyebb kérdéseit feszegető témák – feltétlenül igennel kell felelni.

A kortárs művészet eszköztárának szerepe
A második vonatkozásában lényegi kérdés, hogy a festőnek sikerült megtalálni a kortárs művészet eszköztárából a hagyományos tartalom kifejezőerejének fokozására legalkalmasabb megoldásokat. Nem arról van szó, hogy – a bibliai példabeszéddel élve – a régi ruhára új folt került volna: a művész a hagyományos tartalomhoz alapvetően hagyományos eszköztárat és formakincset használt fel, ezen belül ugyanakkor posztmodern gesztussal különböző korok és kultúrkörök hagyományaiból merített.

Hagyomány és posztmodern gesztusok
Egyaránt felhasználta a bizánci ikonoknak a lelkiség elmélyítését elősegítő, lényegre koncentráló rajzos absztrakcióját és a környezetet legfeljebb csupán jelző térfelfogását, a középkori kódexek hasonló szellemű, illusztratív dekorativitását, valamint a barokk freskóknak és keresztút-sorozatoknak a monumentalitás érdekében torzított perspektíváját és az előbbiekre is épülő formai megoldásait.

Kortárs technikai megoldások és keresztény művészet
A kortárs művészet technikai megoldásai közül mindezekhez a színredukciót, a háttér rácsszerű mustrájában is megnyilvánuló konstruktív képszerkezetet, a folthatást, a kalligrafikus és nyomtatott betű-dekorációt, valamint az érzékletes faktúrákat adó részlet-megoldásokat társította, melyeknek révén sorozatát ízig-vérig mai alkotásnak érezzük, amivel Budaházi jogosan követel hangsúlyos helyet a keresztény művészetnek a kortárs művészeti kavalkádban.

Forrás: A múzeum honlapja, közösségi oldala