A kőzetek és az őslények világa, látogatás az ajkai Bányászati Múzeumban

Te tudtad, hogy az iharkúti és az ajkai kőzetek üledékei egy időben rakódtak le két eltérő környezetben?

Iharkútról már több tízezer lelet került elő, Ajkáról mindössze néhány. Ám ezek alapján is látható, hogy több ősállat egyaránt élt az ajkai kőszénmocsarakban és az egykori ártéri területeken.

Látogass el a Bányászati Múzeumba, nézd meg őslény-és kőzettárunkat!

Áldásból átok - Az azbeszt

Az azbeszt egy szálas-rostos megjelenésű szilikát ásványforma. Több ásvány is megjelenhet azbesztként, például riebeckit, aktinolit, tremolit, krizotil.

Neve a görög "aszbesztosz" szóból származik, ami elpusztíthatatlant jelent. Savállósága, tűzállósága miatt rengeteg módon használták fel. Régi épületekben szó szerint a pincétől a padlásig használták.

A finom szálú ásvány átkára viszont csak később derült fény. Belélegezve erős légzőszervi irrítácót okoz, ami gyakran halálos kimenetelű betegséghez vezet. Manapság mindenhol próbálják eltávolítani az épületekből és ártalmatlanítani.

Egy korábbi felhasználási módja mai szemmel nézve sokkal megdöbbentőbb. Az 1940-es években tűzállósága, szép fehéres színe és finom, pelyhes megjelenése miatt műhóként árusították. Még Hollywoodban is bejáratott kellék volt...

A Bányászati Múzeum ásvány-és kőzettárában ezt is és még sok érdekes ásványt megtekinthetsz.

Ősmaradványok a háztetőn

A németországi Hunsrück/Bundenbach kőfejtősokasága az egyik leghíresebb lelőhely. A rómaiak óta bányásztak itt jól hasadó palát tetőfedésre több, mint 600 (!) bányában. A palában néha feltáruló kövületeket kezdetben a természet játékának vélték.

Maga a pala és benne a leletek az alsó-Devon időszakból származnak, nagyjából 400 millió évesek. A kőzet finom szemcséjű iszapból keletkezett. Az ősmaradványok pedig tengeralatti iszaplavina áldozatai. 

A zagy mozgásának irányába mutató tengerililiomok és a tengeri csillagok karjai ezt az irányt őrzik azóta is. Az üledék a karbon időszakban a hegységképző erők által átalakult, ekkor nyerte el mostani palás megjelenését. Maguk a fosszíliák pirites megtartásúak. A pirit sok esetben az élőlények legfinomabb részleteit is megőrizte (ízelt lábak, kopoltyúk). 

A leggyakoribb maradványok többek közt a trilobiták, tengeri csillagok és tengerililiomok. A ritkább leletek pedig a korai primitív halak és különleges rákfélék.

A bányászatot 1999-ben abbahagyták, így e különleges leletek minden gyűjtemény féltett darabjai már.

A múzeum gyűjteményében egy trilobita (a képen) és egy Zaphrentis korall tekinthető meg.