Mágor-pusztai tanösvény, ökotúra Vésztőn a Körös-Maros Nemzeti Parkban

A vésztő-szeghalmi út mellett, Vésztőtől mintegy 4 kilométerre elhelyezkedő Mágori-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi kettős védelem alá 13 hektáros területen. A Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyet is magába foglaló mintegy 947 hektáros terület 1987-ben vált védetté, majd Mágor-puszta elnevezéssel lett a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete.

A Holt-Sebes-Körös partján az ártér fölé több, mint 7 méterrel magasodó kettős Mágori-domb a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb újkőkori-rézkori - bronzkori lakóhalma. Területén az 1968 és 1988 közötti időszakban dr. Juhász Irén vezetésével végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai mellett a X-XII. századi Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványai kerültek napvilágra. Az erődítésszerű kerítésfallal körülvett monostor területén egy háromhajós kolostortemplom, majd bazilika, illetve kolostor állt. A feltárás során bizonyossá vált, hogy ezek olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek voltak, amelyekhez hasonlóak az ország más részein csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában találhatók.

A Csolt-monostor falainak műemléki konzerválása 1982-ben készült el. A monostorfalak alatt húzódó 1810 és 1812 között épített Wenckheim-féle borospince átalakítása után, a monostor múltját és leleteit bemutató állandó kiállítást rendeztek itt be, míg a vele szemben lévő dombon a feltárt őskori tell (telep) részletei tekinthetők meg. A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyet a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága működteti.

A Történelmi Emlékhelyet körülölelő Mágor-puszta a kis-sárréti mocsárvilágot tápláló Sebes-Körös valamikori árterülete, melyet a folyószabályozások során teljes hosszában új, töltések közé szorított mederbe terelt Sebes-Körös régi, természetes medre, a mai Holt-Sebes-Körös határol.

A terület különleges botanikai értéke, hogy a lecsapolás előtti időket idéző vegetáció, a Holt-Sebes-Körös hínártársulásai, nádasai, gyékényesei, a medret kísérő ligeterdők, valamint az egykori árterület kiszáradása révén másodlagosan elszikesedett élőhelyek társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatók. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius). A terület szikes mocsarainak védett növénye a pannóniai bennszülött kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). A szárazabb gyepek érdekessége a medúzafű (Taeniatherum caput-medusae), amely összefüggő foltokban van jelen. A Holt-Sebes-Körös vízfelszínen úszó hínártársulásaiban jelentős egyedszámmal él a csemegesulyom (Trapa natans).

A fokozottan védett állatfajok közül a haris (Crex crex) az üdébb réteken költ, míg a vidra (Lutra lutra) a Holt-Sebes-Körösben fordul elő. A környező füves pusztákon mintegy 30 példányos túzokpopuláció (Otis tarda) él.

A belépődíj ellenében megtekinthető Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely kivételével a terület szabadon látogatható. Az Emlékhely bejáratához vezető út mellől indul a Mágor-pusztai tanösvény, melynek alig több mint 500 méter hosszú útvonalának bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei.