Pannonhalma kiállítás 2025 Pannonhalmi Főapátság

Pannonhalma kiállítások 2025

Királyok, szentek, monostorok - Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében
2025. február 14 – április 21.

Helyszín: Főmonostori Kiállítótér
Kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? András király vagy Dávid herceg csontjait találták meg Tihanyban? Kinek a sírját fedte a híres körmeneti keresztes sírkő? Mit lát a LIDAR technológia, amit más nem? Élhetett Szent Gellért a bakonybéli Szentkút remetelakjában? Hol volt a bakonybéli monostor kerengője a korai időkben? Milyen genetikai típusok alkották az Árpád-kori Atyusz nemzetséget? Milyen módszerekkel dolgoznak az archeogenetikusok több száz éves csontmaradványokon? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az, aki meglátogatja a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektjét bemutató vándorkiállítást, ami Tihany és Bakonybél és Budapest után most zárásként a Pannonhalmi Főapátságban kerül bemutatásra. A tárlaton a tihanyi, a bakonybéli, a pannonhalmi és az almádi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között
elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség történeti-építészeti emlékei.

… paradisum plantavit hortum plantavit…
2025. március 21. – november 11.

Helyszín: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista könyvtárterme

Az kiállítás címe és mottója a Teremtés könyve 2. fejezetére utal. Az ebben szereplő, a Teremtő által létrehozott kert (Paradicsom, Éden, maga a Föld), amit Isten az emberre bízott, hogy őrizze és művelje, az évezredek, évszázadok során szimbólummá vált: az elégedettség, a jólét, a boldogság jelképévé. A bűnbeesés után azonban, az emberiség történelmében az Isten alkotta (mennyei) kert a maga tökéletességében, harmóniájában és rendjében már csak az emberiség vágyakozásának tárgya lett.

Az Isten rendelte feladat — hogy az ember a teremtett világot, „kertet” művelje és gondozza — a bűnbeesés után is érvényes maradt. Az emberiség által létrehozott (földi) kertekben a kolostorkerttől, a gyógynövénykerten, a díszkerteken át, a veteményes- és gyümölcsöskertekig akarva-akaratlan, ez a parancs teljesül, miközben az ember a Teremtő munkatársa lesz. A kertet kialakító és gondozó ember (kertész) mintája és eszménye az édenkert, a maga tökéletességében, mely szépségével gyönyörködtet, felüdít és gyógyít, testi és lelki táplálékot ad.

A kiállításon a könyvtár gyűjteményéből válogatott édenkert-ábrázolásokat és leírásokat láthatunk, majd ezek „földi másait”: kolostorkerteket és díszkerteket, melyekben gyógynövényeket és haszonnövényeket termeltek és emellett szebbnél szebb, a lelket gyönyörködtető virágokat. Szeder Fábián bencés polihisztor – aki a 19. században kialakította a pannonhalmi kertet — naplóit olvasva pedig bepillantást nyerhetünk a főapátsági kert mindennapi működésébe.

KERTEK – Ösvények és átjárók
A KERT kulturális évad kortárs időszaki kiállítása

2025. május 9 – november 11.
Helyszín: Főmonostori Kiállítótér
A Pannonhalmi Főapátság idei spirituális, kulturális és turisztikai évada a „kert” fogalmát állítja középpontba. A bencés hagyományban a kert a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye, ahol a teremtett világ és az ember kapcsolata új értelmet nyer. A monostorkert Édenkerttől a mennyei Jeruzsálemig ívelő szimbolikája egyszerre szól az elveszített ártatlanságról, a kiengesztelődés reményéről és közös jövőnk alakításának felelősségéről.

A pannonhalmi szerzetesközösség évszázadok óta ápolt kertészeti hagyományai – az önellátó gazdálkodás, a gyógynövénytermesztés kéziratos naplókban megőrzött tapasztalatai, valamint a 19. században telepített arborétum folyamatosan változó eleven növénygyűjteménye kiindulópontot és inspirációt jelentettek a kiállítás művészei számára. A kert azonban személyes tér is, amely az önvizsgálat, az ima és a meditáció helye lehet.

A kiállítás résztvevői a kert metaforáján keresztül reflektálnak napjaink társadalmi és ökológiai kérdéseire és spiritualitáshoz való viszonyunkra. A kiállítás „kerti” ösvényein haladva újragondolhatjuk felelősségünket a teremtett világ gondozásában, és azt is megfogalmazhatjuk, milyen jövőt álmodunk, álmodhatunk.

Kiállító művészek: Dezső Tamás, Gosztola Kitti, Iski Kocsis Tibor, Loránt Anikó – Kaszás Tamás, Matyus Dóra, Richter Sára, Rózsa Luca Sára
Kurátor: Szikra Renáta

Forrás: Szervezők honlapja