Séta a balatonfüredi erdőben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi területén

Balatonfüredi-erdő Természetvédelmi Terület

Alapkőzetét zömmel dolomit és pados kifejlődésű felső-triász Füredi Mészkő alkotja. A kőzetbe bevágódva déli irányban párhuzamos szurdokvölgyek haladnak, ezek közül legismertebb a terület közepén futó Koloska-völgy, benne dolomitsziklafalakkal és tornyokkal. Hasonlóan érdekes és szép a Nosztori-völgy szurdokja a Csákány-hegy és a csopaki Öreg-hegy között és a Kéki-völgy szurdokja. Földtani értékeknek tekinthető a Nosztori-völgy útbevágása, mely geológiai alapszelvény. A Nosztori-völgy nagy bányája feltárja a felső-triász füredi mészkő több méter vastag rétegsorát. A kiépített Lóczy-barlang Balatonfüred északi szélén, a Kéki-völgy peremén egy felhagyott kőfejtőben nyílik. A több teremből és folyosóból álló oldásos eredetű kőzetüreg a füredi mészkő gyűrt rétegeiben alakult ki.

Növénytani szempontból a terület klasszikus megjelenése a peremhegyre felkúszó erdős sztyep növényzetnek elsősorban a Péter- és a Tamás-hegy. Az itteni dolomit-sziklagyepekkel és karsztbokorerdőkkel többen is behatóan foglalkoztak (Jakucs P., Debreczy Zs.). Érdekessége a terület sziklafüves lejtősztyepjeinek, hogy az obligát dolomitnövények, amelyek innen nem is olyan messze, pl. Balatonalmádi fölött megtalálható, például a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), István király szegfű (Dianthus plumarius ssp.regis-stephani), kövér daravirág (Draba lasiocarpa), korongpár (Biscutella laevigata), ezekből a dolomitgyepekből hiányoznak.

Az Arács fölötti karsztbokorerdők kivételesen szépek és elsősorban az őszi lombszíneződéskor, amikor a cserszömörce (Cotinus coggygria) vérpirossá válik, messziről látható tájképet formáló tényezők is. A terület tölgyerdei igen érdekesek, a száraz, meleg oldalak mészkedvelő tölgyeseitől a gyertyános tölgyesig gyakorlatilag folyamatos az átmenet: pl. a Koloska-völgy néhány pontján már melegkedvelő tölgyesbe elegyedik a gyertyán (Carpinus betulus). Ez utóbbi tölgyerdők különösen tavasszal nagyon szépek, tömeges bennük a délies elterjedésű kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), helyenként a télizöld meténg (Vinca minor). A Koloska-völgy forrás alatti patakparti növényzete - bár az elmúlt tíz év szárazságának és a karsztvíz-kiemelésnek köszönhetően egyértelműen károsodott - még ma is igen értékes.

A terület védett növényei: tavaszi hérics (Adonis vernalis), sulyoktáska (Aethionema saxatile), vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), sárga koronafürt (Coronilla coronata), bokros koronafürt (Coronilla emerus), terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), nagyezerjófű (Dictamnus albus), magyar repcsény (Erysimum odoratum), apró nőszirom (Iris pumila), tarka nőszirom (Iris variegata), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), turbánliliom (Lilium martagon), gérbics (Limodorum abortivum), bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria), agárkosbor (Orchis morio), bíboros kosbor (Orchis purpurea), ezüstvirág (Paronychia cephalotes), ezüstös útifű (Plantago argentea), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Dulsatilla pratensis), őszi csillagvirág (Scilla prospero), lisztes berkenye (Sorbus aria), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), pilisi bükköny (Vicia sparsiflora), dombi ibolya (Viola collina). Az erdő pihenő parkerdő funkciót tölt be, 2004-ben felújították.