Vince-nap 2025 Mohács. Vince-napi Bormustra

Vince-napi bormustra Mohács

Vince nemesi származású, hispániai vértanú volt. Vértanúságának eszköze a fejsze, esetleg csákány vagy irtókapa. Ezért védőszentjüknek tekintették (főleg a skandináv államokban) részben az ácsok és az erdei favágók is.

Egyes magyarországi német településeken ezen a napon nem dolgoztak, hanem misére mentek. Némely felvidéki és német településeken úgy tartják, hogy Vince napján házasodnak a madarak, ezért nem szabad az erdőbe menni és fát vágni, illetve zajongani.

Közép-európai kultusza ide került ereklyéi révén - a 11. században terjedt el, de a szőlővel, borral való kapcsolatára nincs megfelelő magyarázat. Nevének borral való rokon hangzás "vinum" esetleg utalhat rá, illetve jelentése: győző. Ezért mindig is úgy tisztelték: aki legyőzi a telet, előkészíti a közelgő tavaszt. Napjához időjárási regulák is fűződnek: - ha ezen a napon az eresz megcsordul, és jégcsapok keletkeznek, sok bor lesz, - ha reggel a kocsi jégen jár, de délután már verebek fürödnek a kocsinyomban, sok bor lesz.

A 19/20. század fordulója táján a pécsi szőlősgazdák megvendégelték egymást a pincébe, vesszőt vágtak, vízbe tették és a rügyekből (vincevessző) próbálták kikövetkeztetni az év időjárását. Ez máshol is szokásban volt, illetve hogy milyen lesz a bortermés.

Némely szőlős vidéken kifejezetten azért metszettek meg néhány tőkét, hogy sok bor legyen abban az esztendőben. A bosnyákok a pécsi Gyükés szőlőhegyen a kápolna miséje után hurkát, disznósajtot (kulent) akasztottak a szőlőkarókra, hogy nagy fürtök legyenek. De ezt a mohácsi, szökédi, nagytótfalusi és más helyek szőlősgazdái is megtették, különösen a sokacok.

Továbbá Mohácson a (karácsony utáni) János napi szentelt borral vagy vízkereszt napján szentelt vízzel - Vince napján - a szőlő széleit, illetve négy sarkát megöntözték. Úgy vélik sok bor lesz, ha ezen a napon esik az eső. Dávod magyar szőlőművesei a szőlő őszi bekapálásakor eldugtak egy üveg bort, majd ezen a napon kiásták és áldomásul megitták.

Mohácson mindmáig erős a tisztelete és napján megtelik a szőlőhegy mulatozókkal, illetve a 21. század elején felújították azt a szokást, hogy misét tartanak a szőlőhegyi Jakab-kápolnában, majd ünnepélyes metszés következik és végül mulatozás a pincékben.

Forrás: a város nagyrendezvény oldala