Zichy Mihály kiállítás 2025. A cári udvari festő otthona, egy kalandos életút állomásai és emlékei

Zichy Mihály (Zala, 1827 – Szentpétervár, 1906) Pesten, a velencei származású Marastoni Jakab magániskolájában kezdett festeni, majd Bécsbe költözött, ahol jogi tanulmányai mellett a neves bécsi festő, Ferdinand Georg Waldmüller magántanítványa lett. Alig húszévesen, 1847-ben került Oroszországba, ahol bécsi mestere ajánlásával Szentpéterváron a cár öccse, Mihály nagyherceg lányának lett rajztanára. 1853-tól kapott uralkodói megbízásokat, 1858-ban az Orosz Művészeti Akadémia tagja lett, 1859-ben nyerte el az udvari művész rangját. Bár idejének nagy részét hazájától távol töltötte, rövid időszakokra vissza-visszatért szülőfalujába. 1874 és 1881 között Párizsban élt, az 1878-as világkiállításra festette meg sokat vitatott festményét, A rombolás géniuszának diadala címmel.

Párizsi és újabb szentpétervári tartózkodása között Bécsben és Velencében időzött, majd az akkor Tifliszként ismert Tbiliszibe, Grúzia fővárosába és a Kaukázus hegyei közé utazott.

1883-tól ismét Szentpéterváron élt és alkotott, irodalmi művek illusztrációinak sorát készítette el. A cár uralkodásának eseményeit, így utazásait is dokumentálta rajzain. 1906 februárjában Szentpéterváron halt meg.

A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.

A kiállítás egész évben megtekinthető.

Nyitva tartás:

május 1.–szeptember 30.
Hétfő – kedd: zárva
Szerda – vasárnap: nyitva 9.00-17.00

november 1.–április 30.
Hétfő – csütörtök: zárva
Péntek–vasárnap: nyitva 9.00-17.00