Mi történik a büntetőeljárásokban az elsőfokú ítélet megszületése után?
Sosem lehet tudni, mikor hozza úgy az élet, hogy érdekeltek leszünk valamilyen formában egy büntetőeljárásban. Éppen ezért nem árt, ha szabadidőnkben utánanézünk néhány alapvető fogalomnak, amelyet a jog használ, illetve ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak az elsőfokú ítélet megszületése után.
Kell-e ügyvéd?
Általában ez az első kérdés, ami felmerül az emberben. Az elsőfokú bírósági ítélet után mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, ha eddig esetleg nem tettük. A jogi szabályozás bonyolult és összetett, sokat javíthat az esélyein az, aki ügyvédi segítséget kér. Dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd is ezt szokta javasolni a hozzá fordulóknak, weboldalán számos téma részletes ismertetésén keresztül pedig be is mutatja, miért.
Most néhány alapvető fogalomról és a hozzájuk kapcsolódó főbb tudnivalókról lesz szó. Ilyen fogalmak az ítélet – mely lehet elsőfokú és másodfokú – és a tényállás, melynek körülményei befolyásolhatják a másodfokú ítéletet.
Az ítélet útja
A bíróság a vádról ítélettel dönt. Az ítéletben felmentheti vagy bűnösnek mondhatja ki a vádlottat, ezt nevezzük elsőfokú ítéletnek. Ha az ítélet alapján bűnösnek mondják ki, a vádlott és a védője fellebbezhet az ítélettel szemben. Ekkor az ügy a másodfokú bírósághoz kerül.
Alapvetően a másodfokú bíróság nem mérlegelheti felül azokat a bizonyítékokat, amelyeket az elsőfokú bíróság már mérlegelt. Másodfokon az ítélet megalapozottságát és törvényességét vizsgálják elsősorban, így a védőügyvéd feladata is ez lesz elsődlegesen: támadni a megalapozottságot és a törvényességet.
A tényállás
Ezt a tényállás kapcsán teheti meg. Mielőtt azonban megnéznénk, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésére a védőügyvédnek, tisztázzuk, hogy mi is az a tényállás.
A tényállás az a történeti cselekmény, amelyet a jogszabály büntet. Ha az elsőfokú ítéletet fellebbezik, akkor feltehetően az abban foglalt tényállás megalapozatlan vagy részben megalapozatlan.
Megalapozatlan a tényállás akkor, ha a bíróság egyáltalán nem állapított meg tényállást, vagy ha a tényállás teljesen felderítetlen.
A részben megalapozatlan tényállás
Ezzel szemben a tényállás részbeni megalapozatlansága egy kicsit bővebb témakör. Alapvetően akkor beszélhetünk erről, ha a tényállás
- hiányosan került megállapításra
- részben felderítetlen
- ellentétes a lefolytatott bizonyítással
- ha a bíróság helytelen következtetéseket vont le a bizonyítékok alapján.
Egyéb lehetőségek a védőügyvéd számára
A védőügyvéd kérheti annak a vizsgálatát, hogy anyagi jogszabálysértés vagy eljárási szabálysértés történt-e az elsőfokú ítélet meghozatala során.
Láthatjuk tehát, hogy a másodfokú eljárás legalább ugyanannyira bonyolult, mint az elsőfokú. A vádlott a saját helyzetét könnyíti meg vele, ha védőügyvédhez fordul, akinek az eszköztárában többféle jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre.