Szent György-nap
Szent György a keresztény legenda szerint legyőzte a sárkányt, ezzel azt sugallva a hívőknek, hogy megszabadulhatnak démonaiktól, a gonoszon úrrá lehet lenni.
György Diocletianus császár szolgálatában álló vitéz katona volt, ám amikor a császár keresztényüldözésbe kezdett, lemondott hivataláról és ura ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a szörnyű kínzások ellenére sem adta fel keresztény hitét, 303-ban kivégezték. A keleti és a nyugati kereszténység is vértanúként tiszteli. Magyarországon számos templom védőszentje volt az első templomépítések korában, ezért van, hogy több település is viseli a nevét: Dunaszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, vagy az erdélyi Sepsiszentgyörgy. Ő a védőszentje többek között Angliának, Grúziának, Etiópiának, Katalóniának.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól, április 24-étől számítja. Az állatok Szent György napi kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporodását, tejhozamát igyekeztek biztosítani. A veszélyek elkerülése végett és a termékenység biztosítására a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazda feleségének kötényén keresztül hajtották át. Ehhez a naphoz kötődik a mágikus harmatszedés szokása. Az asszonyok vászonabroszt vagy kötényt húzgáltak a harmaton, a harmatos anyagot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok tej és vaj legyen. A Szent György nap előtt fogott gyíkot a torokgyík ellen tartották hatásosnak. Ha Szent György nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz, az aznapi eső bő termést ígér. A Szent György napi szokások a húsvétiakkal tartanak rokonságot, végső soron a tavasszal, az élet zsendülésével kapcsolatosak.
Kép forrása: Pixabay.com
