Gárdonyi Géza Emlékház Sály

3425 Sály , Kossuth út 62. (47.94886 x 20.662497) Megnézem a térképen

Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.

BEMUTATKOZÁS
NYITVATARTÁS
IDŐPONT
SZÁLLÁS
ÉTEL-ITAL
ESEMÉNY
PROGRAM
LÁTNIVALÓ

A ház homlokzatán egy 1926-ban elhelyezett emléktábla hirdeti: "E házban tanulta a betűvetést, itt fejlesztette ki lelki gyökereit Gárdonyi Géza, az "Egri Csillagok" koszorús költője az 1870/71 - 1872/73. iskolai évben Malyáta Ignácz tanítómester iskolájában". Az épületet többször átépítették.

Így 1814-ben, 1896-ban, 1924-ig volt benne tanítás. Ekkor készült el az új római katolikus iskola. Ettől kezdve tanítói lakás. 1948-tól az iskolák államosítása óta a község tulajdona. Néhány évig üresen is áll.

1990-ben a Községi Tanács felújítja, s benne helytörténeti állandó kiállítás nyílik a Sályi Napok alkalmával. Anyagát Barsi Ernő gyűjtötte és rendezte a miskolci Herman Ottó Múzeum baráti segítségével.

A legbelső teremben a falu történetét bemutató dokumentumok láthatók. Ásatás Örsúr váráról és a vár tövében fekvő első faluról, mely egészen a 18. századig Váralja névvel szerepel. Anonymus Gestájának fényképmásolata arról, hogy Diósgyőr alapítása után itt és kácsi patak partján táboroztak honfoglaló őseink. Ekkor kapja Árpád fejedelemtől Ócsád Bükkalja területét, fia: Örsúr pedig itt épít földvárat birtoka központjául, várnépe pedig a vár tövében telepszik le. A családot később Örs unokájáról, Tiboldról nevezik, s a család leszármazottai falvak sorát alapítják Bükkalja völgyeiben, köztük Sályt is. A tibold család utolsó férfi tagja: Sályi Tibold Zsigmond 1660-ban hal meg, s özvegye Kakasfalvi Csuda Zsuzsánna férjhez megy Négyesi Szepessy Pálhoz, Thököly Imre egyik főemberéhez. Látható Pál fiának követi utasítása II. Rákóczi Ferenc sárospataki országgyűlésére. Szepessy Pál unokáját, Máriát veszi feleségül id. Eötvös Ignác, az író és reformpolitikus nagyapja. Apja Sályban is született. Az író nemcsak gyermekkorában tartózkodik Sályban, s örökli nagyanyjától, a kurucvezér dédunokájától tüzes magyarságát, hanem 1837-41-ig Sályban él és itt indul el írói pályája.

Ezek dokumentumai is láthatók az emlékházban. Továbbá Sályban született, vagy egy ideig itt élt írók, költők művei: Terhes Sámuel, Balla Károly, Szederkényi Anna, Gárdonyi Géza, Barsi Ernő Sállyal kapcsolatos írásai. De láthatunk Sályhoz fűződő zeneirodalmat is. Balla Károly, Halmos László, Szabó Ernő, Vavrinecz Béla kompozícióit, meg a sályi kulturális élet dokumentumait az egykori énekkarok, ma is működő Pavakör munkásságáról.

A következő szobában viselttörténeti és néprajzi kiállítás látható: Hogyan látta Gárdonyi Géza Sály faluját és annak népét címmel.

Végül iskolaterem idézi a régi iskolát. Dokumentumok láthatók régi tanítókról, munkájukról, többek között Malyáta Ignáczról, Gárdonyi tanítójáról. Régi iskolapadok, golyós számológép, fali olvasótáblák, versbe szedett viselkedési szabályok, régi iskolai eszközök: palatábal, lúdtoll, tintatartó, régi iskolai tankönyvek, bizonyítványok, régi tanulók irkái idézik a múltat, s adnak ízelítőt két évszázad sályi iskolatörténetéből.

Forrás: Sály Önkormányzat honlapja