Hortobágy-halastavi tanösvény - Öreg-tavi tanösvény bemutató terület

A Hortobágyi-halastó teljes területe a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as megalakulása óta a nemzeti park területéhez tartozik. A tavak területe emellett szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek úgynevezett Ramsari jegyzékén, Fontos Madárélőhely (IBA terület), a Világörökség része, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, úgynevezett Natura 2000-es terület.

A Tiszának a XIX. században történt szabályozása után az Alföld tekintélyes részén, így a Hortobágyon is a vizes élőhelyek a csapadékvizen kívüli természetes vízutánpótlásukat elvesztették. A folyószabályozásnak számos negatív következménye jelentkezett a mezőgazdaságban is, így egy újabb program keretében néhány évtizeddel később az Alföldön jelentős halastó-, rizstelep- és öntözött gyeprendszer kiépítését kezdték meg. Ekkor létesítettek halastavakat a Hortobágyon mintegy 6000 hektáron, melyek közül a Hortobágyihalastó (más néven Öreg-tavak) kialakítása már az első világháborúban megkezdődött, kb. 2000 hektáros területen. A tórendszer kiépítése az 1970-es évek elején fejeződött be. A Hortobágyi-halastavat a Hortobágy legszikesebb, gazdálkodási szempontból legértéktelenebb területén, az ún. Csúnya-földön alakították ki, körtöltéses módszerrel, azaz mélyebb fekvésű szikes laposokat gátakkal vették körbe. Jelenlegi ismereteink szerint ezek a területek természetvédelmi szempontból a Hortobágy egyik legértékesebb területei közé tartozó szikes kopárok, szikes laposok voltak. A gátakat részben orosz hadifoglyokkal emeltették. A tórendszer eredetileg 17 medencéből állt, jelenleg – gátszakadások és egyes kisebb, elnádasodott tavak művelésből való kivonása révén – tíz tó üzemel. A tavak feltöltőcsatornáját, amely a Nyugati-főcsatornából ágazik ki, a halastavak kialakításával párhuzamosan építették meg.

A halastavak kialakításával egyes szikes vízállások területe jelentősen csökkent, míg mások meg is szűntek, mint a Zoltán-fenék, Nagy-fenék, Matyó-fenék, Ludas-rét és Vince-fenék. A Tonnás-csatorna (halastavi lecsapolócsatorna) megépítésével jelentősen romlott a Pap-ere és a Hosszú-fenék vízellátása, valamint a környező Máta-puszta vízháztartása is.

Később a Hortobágyi-halastó a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került, és ettől az időszaktól kezdve számíthatjuk az extenzív, természetkímélő halászat kezdetét. Ezzel párhuzamosan alakította ki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Hortobágy-halastavi tanösvényt, majd 2006-ban a terület ökoturisztikai célú, bemutatását szolgáló kisvasutat adott át.

A Hortobágy-halastavi tanösvényt végigjárva a látogatók a hortobágyi halastavak és nyílt vizű mocsarak madárvilágával és növényvilágával ismerkedhetnek meg. Tekintve, hogy a terület Közép-Európa és egyben a Hortobágy egyik legfontosabb vízimadár élőhelye, az idelátogatók részletes képet kapnak a Kárpát-medencei fészkelő és vonuló vízimadár közösségeiről. A tanösvényen emellett találkozni lehet Közép-Európa számos veszélyeztetett vízimadárfajával is. A fajismeret bővítése mellett a látogatók betekintést kapnak a halastavi gazdálkodás munkafolyamataiba, illetve a természetvédelmi célú élőhelykezelés egyes vonatkozásaiba is.

A tanösvény bejárása:

A Hortobágy-halastavi Kisvasút indítóállomásától indulva végig a főgáton haladva jobb és bal oldalon találhatóak az állomások.

Úthossz:

Rövid túra: az indítóállomástól a Konrad Lorenz állomásig: 3,6 km
Közepes túra: az indítóállomástól a Kis kárókatona toronyig: 5,4 km
Hosszú túra: az indítóállomástól a Festetics Antal megállóig: 10 km
Nincsenek rajta nehéz szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja.

Állomások:

1. Halászati eszközök - N47,605180 E21,069737
2. Hortobágyi Vonuláskutató Állomás - N47,6081 51 E21,071181
3. Bivalyos-tó - N47,61 3555 E21,073437
4. Függőcinege torony - N47,613495 E21,072104
5. Tündérfátyol torony - N47,621074 E21,075655
6. Kis kárókatona torony - N47,628747 E21,078825
7. Fattyúszerkő torony - N47,638144 E21,084284
8. Kondás Nagytorony - N47,647714 E21,088022
9. Vízisikló torony - N47,605533 E21,084464
10. Mocsári teknős torony - N47,617772 E21,089448
11. Vidra torony - N47,624200 E21,099425
12. Fűzfás torony - N47,633977 E21,093508
13. Kondás Kistorony - N47,648915 E21,084207
14. Rétisas torony - N47,638839 E21,100446

A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. által működtetett halastavak látogatásakor annak élővilágával lehet megismerkedni. A természetjáró séta minden alkalommal tartogat valami érdekességet, egyedit, hiszen a tavak növény- és állatvilága évszakonként más és más arcát mutatja. Az idelátogatók betekintést nyerhetnek a halászok mindennapos, hol kellemesebb, hol fáradtságos, de mindig szép munkájába.

Látogatható területek
Fényes-tóegység, Csécs-tóegység, Gyökérkút-tóegység (Gyökérkúti-tavak, Derzsi-tavak, Ohati-tavak), Ivadéknevelő-tóegység (Akadémia-tavak), Kungyörgy-tóegység, Malomháza-tóegység, Elep-tóegység, Folyás-tóegység (Bivalyhalmi-tavak, Tinólaposi-tavak, Nagyszög)

Szabályok és hasznos tanácsok:

•  A HNPI vagyonkezelésében lévő területekre a Látogatási Szabályzat előírásai érvényesek
•  A tanösvény gyalogosan vagy kerékpárral látogatható.
•  A tanösvény bejárható önállóan, vagy szakvezetés igényelhető a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságtól
•  Az önálló bejáráshoz szükséges az alábbiakban közölt információk (a tanösvény vezetőfüzetének) letöltése vagy kinyomtatása és a tanösvényen oszloppal jelölt állomásainak megtalálása. Az útvonalon való tájékozódást az állomások, az e-bookban található térképek és a GPS koordináták segítik.
• A túrázáshoz időjárásnak megfelelő ruházat szükséges. Mivel nyáron akár plusz 40oC-ra is felmelegedhet a levegő, ezért mindig szükséges elegendő folyadékról gondoskodni.
• A tanösvény területén WC nem található.
• A puszta csendjét őrizzük meg, ne zajongjunk, járjunk minél csendesebben, semmit ne gyűjtsünk és semmit ne vigyünk magunkkal! Minden szemetet vigyünk haza!

Forrás: A Nemzeti Park honlapja