Majki Kamalduli Remeteség
Majki Kamalduli Remeteség, a néma barátok otthona. A 17 cellaházból, rendházépületből (foresteria) és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk.
KIÁLLÍTÁS
A Majki-tó és környezete
A jegypénztár-fogadóépület a kortárs építészet formanyelvén idézi meg a tóparton egykor álló földszintes zsellérházakat. Ha a látogató innen az egykori templom tornya felé veszi az irányt, gáton halad át, majd a tó kifolyásánál az egyetlen megmaradt – ma műemlék – remeteségi vízimalmot láthatja. A tó fölött, dombon magasodik a Celli Szűz Mária-kápolna, amely a remeteség falain kívül épült fel 1757-ben a Majkpusztán szolgáló nép és a zarándokok „lelki felüdülése érdekében.”
A Foresteria
Az 1745 és 1752 között épült fel a Foresteria, amelyben vendégszobák és a remeték közös helyiségei – konyha, könyvtár, borbélyszoba stb. – kaptak helyet.
A kolostor fő épületszárnyának emeletén található kiállítási térben a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható A hallgatás ereje címmel. A bútorzat a kamalduli rend feloszlatása után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.
Ugyancsak az emeleten négy szoba II. Rákóczi Ferenc fejedelem franciaországi tartózkodásának és a francia kamalduli szerzetesekkel való kapcsolatának állít emléket.
A kolostorépület pinceszintjének és földszintjének terei a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt remeteség egykori hétköznapi és ünnepi tereit idézik meg – ehhez mintegy 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat.
Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a Refektóriumban, a Díszteremben, a Káptalanteremben, a Könyvtárszobában és a Kápolnában is.
A földszinten, a vadászkastélyt bemutató terekben kamarakiállítás emlékezik meg gróf Esterházy Móricról, aki Majkon született, és aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.
A klauzúra
A Foresteriától is falakkal elzárt területen, a klauzúrában helyezkedtek el a remeték cellaházai. Építésüket főúri családok, személyek és főpapok támogatták alapítványaikkal. Címereik a homlokzatokon láthatóak. A cellaházak előszobából, lakószobából, kápolnából, műhelyből és fáskamrából álltak, minden remetelakhoz kis kert is tartozott. A cellaház a remete személyes élettere volt, itt aludt, étkezett, olvasott, szabadidejét itt töltötte írással, faragással, kertje gondozásával.
A 6. számú cellaház kiállítása egy kamalduli remete életmódját, a 7. számú cellaház pedig az elöljáró lakóhelyét mutatja be. Ugyanitt külön kiállítótérben majki régészeti leletek alapján kaphat képet a látogató a 18-20. század helyi tárgykultúráról.
A templom
Az itáliai rendi építészet sajátosságait mutató egyhajós, oldaltornyos Nepomuki Szent János-templom 1753 és kb. 1770 között épült meg. A közösség lelki központja volt, amelyben együtt miséztek és zsolozsmáztak a remeték. Hajója elpusztult, egykori szentélyében ma stilizált stallumok jelenítik meg a szerzetesek ülőhelyeit. A látogató megtekintheti a feltárt nagyobb kriptát is, amely kegyelettel őrzi a remeteség működése alatt elhunyt szerzetesek és laikus testvérek emlékét A lélek zarándokútja című, a barokk halálképet elmúlás-szimbólumokkal illusztráló holografikus filmmel. A templomtoronyban, a lépcsőkön felfelé haladva a szerzetesi lelkiség mélyebb „titkait” ismerheti meg a látogató, a harangházban pedig a Vértes gyönyörű látványa fogadja. Ugyanitt a majki nagyharang korabeli öntési technikával készült másolata látható.
Kertek
Az épületektől délkeletre terültek el a remeteségi kertek. A látványos mértani kert ma is őrzi 18. századi támfalrendszerét. Felső teraszán látható a stukkós barokk díszítést rejtő grottakápolna, boltozatán – a kert legfontosabb pontján – Szűz Mária rekonstruált falképével. A kert középső és alsó teraszain veteményeskertek kaptak helyet, a tó felé és a cellák vonalában egy-egy gyümölcsös volt. Utóbbi helyén a 19. század folyamán tájképi jellegű elemekkel alakított angolkertet létesített az Esterházy család.
NYITVA TARTÁS
A Remeteség hétfő kivételével minden nap nyitva tart.
Nyári nyitvatartás:
Kedd – vasárnap
Április 1. és Október 31. között: 10.00 – 18.00
Téli nyitvatartás:
Kedd – vasárnap
November 1. és március 31 között: 09.00 – 17.00
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
JEGYÁRAK
Felnőtt jegy: 3 500 Ft
Kedvezményes jegy: 1 750 Ft
62. életévét betöltött látogató
minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő
Oroszlányi helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó)
Fotó- és videójegy: 1500 Ft
(A kiállítóterekben kizárólag a fotó- és videójegy megváltásával történhet felvétel készítés, és csakis vaku nélkül, személyes használatra, a felvételek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, nem értékesíthetők. Sajtófotózás előzetes egyeztetéssel!)
Múzeumpedagógia foglalkozások:
Iskolai csoportok, osztálykirándulók és táborozók részére, előzetes időpont egyeztetéssel: 1 800.-/fő
Fizetési lehetőségek: készpénzben, bankkártyával, SZÉP-kártyával.
TÖRTÉNET
A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.
Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.
1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Majkon ebben az időben a környék legnagyobb posztógyára működött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.
1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő büfét. A majki kamalduli remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012-től - jogutódaként - a Forster Központ kezelésében áll.
A KAMALDULI REND
A bencés szellemben élő szigorú remeterendet Szent Romuald (951-1027) alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Pápai jóváhagyást II. Sándortól kapott 1027-ben. Fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is hívták őket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.
A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.
A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában (erdei kolostor) és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.
A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendek többségét. A feloszlatáskor a kamalduli közösség tizenegy felszentelt atyából (páterből) és négy fel nem szentelt szerzetesből (fráterből) állt. 1782 után a szerzetesek egy része Magyarországon maradt, néhányuk azonban Olaszországban folytatta működését. 1784-re már kiürült a remeteség, a birtokon csak malombérlők és munkásaik, valamint a halastavak gondozói maradtak.
II. RÁKÓCZI FERENC ÉS A KAMALDULIAK
A szabadságharc bukását követően, 1715 és 1717 között a Párizshoz közeli Grobois település kolostorában élő kamalduli szerzetesek vendége volt II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem megnyugvást talált a kamalduli kolostor falai közt, szívét pedig - a végakaratának megfelelően - a kolostorban temették el.
A grobois-i kolostor sajnos a II. világháború pusztításában megsemmisült, így ma már nincs meg a fejedelem szívének hamvait őrző urna sem. A majki kamalduli remeteségben viszont emléktábla őrzi az emlékét.
2025.01.01 - 2025.12.31 |
EnBo`s Presszó
Az EnBo`s presszó, kávézó az Oroszlányi Közösségi Színtér és Könyvtár földszintjén működik, amit a ház főbejáratától, illetve az utcafrontról is megközelíthető. A presszó heti nyitva tartási idején kívül alkalmazkodik a Oroszlányi Közösségi Színtér és Könyvtárban megrendezésre kerülő eseményekhez. Az ...
Pelle-Molnár Kézműves Bonbon
Lépjen be álmai birodalmába, és kóstolja meg mindazt, amit eddig elképzelni sem tudott a kézműves csokoládéról! Levendula illat és csokoládé? Zöld színű csokoládé? Cukormentes csokoládé? Laktózmentes csokoládé? Szokatlan? Igen, és ettől olyan izgalmas. Valódi csokoládé, valódi ízélmény. Kézzel formázzák, ...
Civileké a Ház 2025 Oroszlány. Programsorozat Oroszlányban 2025.04.28. (hétfő) - 2025.05.03. (szombat)
Civileké a Ház programsorozat Oroszlányban!
Oroszlány programok 2025. Fesztiválok, események, rendezvények 2025.04.28. (hétfő) - 2025.05.03. (szombat)
XXVII. Civileké a Ház programsorozat
Oroszlányi programajánló. Változatos programok a település lakóinak és látogatóinak. Mindenkit szeretettel várnak Oroszlányba.
2025. május 1. programok Oroszlány 2025. május 1. (csütörtök)
Május elsejei gazdag programkínálat Orroszlányban. Május 1., a 70-es és 80-as évekbe repítünk vissza mindenkit!
Majki Kamalduli Remeteség
Majki Kamalduli Remeteség, a néma barátok otthona. A 17 cellaházból, rendházépületből (foresteria) és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk.
Oroszlányi Bányászati Múzeum
Az egykori bányaüzem területe ma ideális, élménycentrikus helyszín. Felfedezhetik a bányászok nem mindennapi munkakörülményeit eredeti környezetben, igazi gépek között, valódi eszközöket kézbe fogva. Interaktív szórakozás és élmény az egész családnak!
Szlovák Tájház Oroszlány
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi ...