Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum Budapest

A házat Schiffer Miksa okleveles mérnök, építési vállalkozó, a „Palatinus” Építő- és Ingatlanforgalmi Részvénytársaság tulajdonosa építette 1910-1912 között saját maga és családja számára. A késő szecessziós stílusú épület a híres építész, Vágó József tervei alapján készült, míg belső tereit a kor nagy művészeinek (Kernstok Károly, Zsolnay Vilmos, Rippl-Rónai József, Csók István, Fémes-Beck Vilmos) alkotásai díszítették.

Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás

A kiállítás időrendi sorrendben mutatja be a Vám- és Pénzügyőrség, illetve elődszervezetei történetét.

Az első terem a XVIII. századtól az I. világháború végéig tartó időszakba enged bepillantást. A legkorábbi emlékek a XVIII. század második feléből, Mária Terézia uralkodásának idejéből valók. Az itt kiállított pátensei a vám, az adó és a jövedék szempontjából tárják elénk az abszolutizmus korára jellemző államszervezetet.

Az 1848-49-es szabadságharc bukása utáni időszakból valók a Császári - Királyi Pénzügyőrség német nyelvű jogszabályai és az úgynevezett Bach-huszár egyenruha. Ez utóbbit sajátos kettősség jellemzi: az egyenruha díszítése megfelel a magyaros hagyományoknak, a fejfedőn viszont a Habsburg-ház jelképét, a kétfejű sast láthatjuk.

Az 1867-es kiegyezés után megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrség egyenruhái már a nemzeti jelleget hangsúlyozzák. A magyar nyelv hivatalossá tételét jelzik a különféle magyar nyelvű jogszabályok és az első Arday évkönyv – a későbbi pénzügyőri évkönyv elődje – 1881-ből.

Külön vitrin mutatja be a fiumei székhelyű Magyar Királyi Tengerész Pénzügyőrség egyenruháit és a szolgálati hajóról, a „László gőzösről” készült korabeli fényképet.

A második terem a két világháború közötti időszakot mutatja be. A Trianoni békediktátum alapjaiban érintette a Vám- és Pénzügyőrség szervezetét és működését. Az itt kiállított, 1924-ben megjelenő első önálló magyar vámtörvény és vámtarifa, amely az Osztrák-Magyar Monarchiával való közös vámterületek megszűnése következtében került kiadásra, jól szemlélteti ezt. Az 1921-ben létrejött Magyar Királyi Vámőrség eredeti egyenruhája a gyűjtemény különleges darabja. Szintén eredetiek a terem közepén kiállított pénzügyőri egyenruhák, illetve a fekete színű Bocskai-atilla a terem sarkában, amelyet pénzügyminisztériumi főtisztviselők parlamenti ülések alkalmával viseltek. A modern technika fokozatosan a pénzügyőrségnél is teret hódított. Ezt szemlélteti a kiállított telefon és írógép, amelynek 1927-ben a testületben való bevezetése lassanként felváltotta a kézírást.

A harmadik terem a második világháború végétől napjainkig tekinti át a szervezet történetét. 1945-ből származnak a „Pénzügyőrség” feliratú nemzeti karszalagok, amelyek a hiányzó egyenruhát pótolták, illetve a magyar-orosz kétnyelvű igazolványok, amelyek a közmunkák alóli felmentettséget jelezték.

A háború utáni gyors politikai változásokat jól érzékeltetik a különböző hivatali táblák, melyeken a Kossuth-címer néhány év alatt Rákosi-címerré, majd 1957-től Kádár-címerré változott. A kiállított egyenruhákon jól látható, hogy az ötvenes évekre már mindenben a szovjet hatás érvényesült: a pénzügyőrök zöld, a vámőrök barna, ötgombos, orosz szabású zubbonyt kaptak. Ezt váltotta fel – a politikai változásokkal összhangban – az 1960-as években az elegánsabb, háromgombos angolos vonalvezetés, a két testület egyesítése után pedig az egységes, szürkés-zöld szín, amely lényegében a mai napig érvényben van. Ebben a teremben tekinthetőek meg a jelenleg használatos, különböző alkalmakkor viselt férfi és női egyenruhák, kitüntetések és egyéb elismerések, valamint a pénzügyőrök mindennapi munkáját bemutató fényképek és munkaeszközök.

Arnold Mihály pénzügyőr altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség egykori országos parancsnokának állít emléket a szakmai pályafutását bemutató itt található vitrin.

Magyar adózástörténeti kiállítás

NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága
Budapest, VII. ker., Dob u. 75-81.

A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A 2008-ban létrehozott Magyar adózástörténeti kiállítás 3 teremben ad átfogó képet Magyarország adózásának történetéről. Hasonlóan a vámhoz, az adózás is egyidős országunk történelmével.

Már államalapító királyunk, I. Szent István elrendelte a tized begyűjtésének törvényi kötelezettségét. Ez ugyan nem közvetlenül az államot, hanem az egyházat szolgálta, de adóként vetették ki, s ezzel kezdetét vette a közcélok megvalósítására való közösségi adakozás; az adózás.

I. András 1222-ben kiadott Aranybullájában fektette le az adózás törvényi kötelezettségét, s annak országos bevezetését, mely alól mentességet csak a nemesség élvezett.

Mátyás király jelentős kincstári reformot vezetett be, mely szerint mindenki vagyonának mértéke szerint adózott. Új adóformái a fejadó, a füstadó, hadiadó (subsidium) voltak, melyek bevételeivel erőssé tette az államot és fenntartotta híres Fekete Seregét is.

A teljes közteherviselés megvalósításának szükségességét a reformkorban Széchenyi István fogalmazta meg Adó és két garas című munkájában. Később, Kossuth Lajos pénzügyminisztersége idején öltött törvényi formát, majd nyert elfogadást a Parlamentben. (Első terem)

A kiegyezést (1867) követően modernkori adózásunk gyors fejlődésnek indult. Kiépült a Magyar Királyi Adóhivatal és annak megyei rendszere. Számos adózással kapcsolatos újság, szaklap és könyv jelent meg. 1909-ben pedig Wekerle Sándor pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök, adóreform-törvénye is bevezetésre került.

A II. világháború után létrejövő Magyar Népköztársaságban a korábbi adórendszert felszámolták és bevezették a jelmondatként is hangoztatott ún. „adónélküli” társadalmat. Mindez az 1960-as évek végén az új gazdasági mechanizmussal kezdett megváltozni; létrejött a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága (1967), majd 1987-ben az önálló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.(Második terem)

A kiállítás utolsó termében a múltbéli és jelenkori pénzügyi intézmények képanyaga látható. A 2008-ban létrehozott Magyar Adózástörténeti Gyűjtemény kiállítása 3 kiállító teremben ad átfogó képet Magyarország adózásának történetéről. Hasonlóan a vámhoz, az adózás is egyidős országunk történelmével.

Forrás: A NAV honlapja