Vármegyeháza Szegvár

1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja, mert a Károlyiak eladták a kastélyt a vármegyének. A vármegye a kastély mögé téglából készült erődöt is építtetett, azon belülre egy börtönt a Dóczi vár alapjaira. A börtönt a 20. század derekán lebontották, de a téglaerődítményekből még valamennyi áll. Szegvár egészen 1883-ig vármegyeszékhely volt, ekkor Szentes vette át szerepét. 

A Vármegyeháza története

A központi elhelyezkedésű épület helyén először a XVI. században emeltetett erődített udvarházat Dóczy János földbirtokos, ám a komplexum és az akkori falu a török idők alatt teljesen elpusztult, a terület elnéptelenedett. Az új birtokos Károlyi Sándor bízott előde meglátásaiban, így kastélyát a régi épület erős alapjaira építtette. Ennek köszönhetően az újjászületett "vár" méreteiben tovább vitte a Dóczy-féle örökséget. Részben erre építkeztek a környék erős érdekérvényesítő képességével rendelkező urai, amikor Szegvár megyeszékhellyé tételén munkálkodtak. Az épület sajnos pár évtized alatt jelentős állagromláson esett át, ám a megye késő barokk stílusban felújította és némileg ki is bővítette, hogy elláthassa új szerepét.

Az új börtönépületet azonban – melyben állítólag egy ideig Rózsa Sándor is raboskodott – sajnos 1910-ben el kellett bontani, ám Kurca felőli
téglafala részben megmaradt. Az 1883-as változás után új funkciókkal töltötték fel az épületet, volt többek között árvaház, apácazárda, polgári leányiskola, nevelési intézmény és nevelőotthon is. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.